Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1158. A m. kir. ministerelnök jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

1158. szám. 231 17. A m. kir. ministeriumnak 1.019/1915. M. E. számú rendelete, a haszonbérlőtől mívelés nélkül hagyott mezőgazdasági ingatlanok tárgyában. A m kir. ministerium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912: LXIII. t.-c. 16. §-ában, valamint az idézett törvénycikket és az 1912 : LXVIII. törvénycikket kiegészítő 1914 : L. t.-c. 14. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §• Ha olyan mezőgazdasági ingatlan haszonbérlője, amelyet gazdasági rendeltetése vagy a szokásos gazdasági vetésforgó szerint a folyó gazdasági évben termelésre kell használni, katonai vagy ezzel egy tekintet alá eső szolgálat teljesítése végett távol van vagy a bérleményt egyéb okból elhagyta anélkül, hogy a termények előállításához vagy betakarításához szükséges gazdasági munkáknak idejében való elvégzéséről akár maga, akár megbízottja vagy hozzátartozója útján vagy más módon gondoskodott volna, vagy arról bármely okból idejében nem gondoskodnék avagy gazdasági helyzeténél fogva olyan viszonyok közé jutott, amelyek miatt e gazdasági munkák idejében való elvégzéséről előreláthatóan nem fog gondoskodhatni ; a haszonbérbeadónak joga van arra, hogy az ekként kellő megmívelés vagy hasznosítás nélkül maradó ingatlant — a haszonbérleti viszonynak egyébként érintetlenül hagyásával — birtokába visszavegye és a folyó gazdasági évben a szükséges gazdasági munkák elvégzéséről akár saját kezelésében, akár más módon ideiglenesen gondoskodjék. Amennyiben az ingatlannak ily módon való megmíveléséhez vagy hasznosításához szükséges, a haszonbérbeadó a bérleményhez tartozó épületeket és gazdasági felszerelést is használatba veheti. A haszonbérbeadó által birtokba vett ingatlannak a folyó gazdasági évben beszedendő hasznai felől a haszonbérbeadó rendelkezhetik; a haszonbérlő csak az ingatlanra eső haszonbérnek elengedését és a termények előállítása végett esetleg általa az ingatlanra fordított költségeinek megtérítését követelheti, de mindezt csak oly összeg erejéig, amely a haszonbérbeadónak az ingatlanból nyert tiszta jövedelmét meg nem haladja. Ha a haszonbérbeadó a jelen §. szerint őt megillető joggal nem élt, a haszonbérlő e miatt sem bér elengedést, sem kárérítést nem követelhet. 2. §. A haszonbérbeadott ingatlannak az 1. §. alapján a haszonbérbeadó részéről való birtokbavétele tekintetében felmerülő vitás kérdések elintézésére hivatva van : 1. kis- és nagyközségekben, ha a vitás ingatlan 50 kataszteri holdnál nem nagyobb, első fokon a községi elöljáróság, második és utolsó fokon a főszolgabíró, ellenkező esetben pedig első fokon a főszolgabíró, második és utolsó fokon az alispán; 2. városokban — tekintet nélkül a vitás ingatlan nagyságára — első és utolsó fokon a tanács. Ha a haszonbérelt ingatlan több község (város) területén fekszik, az ingatlan fekvése szerint illetékes hatóságok bármelyike határozhat az egész ingatlanra nézve. A közigazgatási hatóság határozatával meg nem elégedő fél igényeit a jogerős határozat közlésétől számított 30 nap alatt rendes birói úton érvényesítheti.