Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1158. A m. kir. ministerelnök jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

1158. szám. 177 szemben saját tartozására nézve — ideértve az ugyanabból a szerződésből vagy hasonló tárgyú szerződésekből eredő hátralékos tartozását is — mora­tóriumot kíván igénybe venni, a másik fél a szerződéstől elállhat; elállása azonban csak úgy hatályos, ha azt a pénztartozással terhelt féllel szemben haladéktalanul (vétkes késlekedés nélkül) kijelenti. Ugyanígy elállhat a szerződéstől a pénztartozással terhelt fél is, ha a másik fél a lejáratkor csak az esetre hajlandó teljesíteni, ha a pénztarto­zással terhelt fél lemond arról, hogy saját tartozására nézve moratóriumot vegyen igénybe ós ba egyszersmind ugyanabból a szerződésből vagy hasonló tárgyú szerződésekből eredő hátralékos tartozását teljesíti. Ha a nem-pénzbeli szolgáltatásnak részletekben kell történnie, az 1. ós a 2. bekezdés szerint elállani csak az esedékes részlet tekintetében lehet; az egész szerződós tekintetében pedig csak akkor, ha a szolgáltatás oszthatatlan. 14. §. Az elállás joga a nem-pénzbeli szolgáltatásra kötelezett felet akkor is megilleti, ha a pénztartozással terhelt felet már a teljesítés felajánlása előtt nyolc napi határidő . kitűzésével nyilatkozatra hívta fel aziránt, hogy haj­landó-e tartozását moratórium igénybevétele nélkül (13. §. 1. bekezdése) tel­jesíteni, a határidő pedig sikertelenül telt le. Ugyanez az előzetes elállási jog megilleti a pénztartozással terhelt felet is, ha a másik felet nyolc napi határidő kitűzésével nyilatkozatra hívta fel aziránt, hogy a lejáratkor kész-e abban az esetben is teljesíteni, ha a pénz­tartozással terhelt fél moratóriumot vesz igénybe (13. §. 2. bekezdése), a határidő pedig sikertelenül telt le. Az elállást az 1. és a 2. bekezdés eseteiben magában a felhívásban előre is ki lehet jelenteni. A felhívott fél nyilatkozata nem késett el, ha a fél az azt tartalmazó ajánlott levelet a nyolc napi határidő alatt postára adta. Az 1. és a 2. bekezdésben említett felhívásnak nincs helye, amennyi­ben a nem-pénzbeli szolgáltatás csak 1915. évi január hó 31. napja után válik esedékessé. A 13. §. 3. bekezdésének szabályát e §. eseteiben is megfelelően alkal­mazni kell, azzal a hozzáadással, hogy az elállás jogát csak azon részletek tekintetében lehet gyakorolni, amelyekre a felhívás kiterjed és az előbbi be­kezdés értelmében nincs kizárva. 15. §. Ha az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kötött kétoldalú szerződós alapján nem-pénzbeli szolgáltatásra kötelezett fél késznek nyilatkozik arra, hogy a szolgáltatást a lejáratkor abban az esetben is teljesíti, ha a pénztar­tozással terhelt fél moratóriumot vesz igénybe (13. §. 2. bekezdése), a szer­ződós érintetlenül marad, a pénztartozással terhelt fél azonban saját tarto­zására nézve a moratóriumot még akkor is igénybe veheti, ha a pénztartozás lejáratkor már nem esnék a jelenleg fennálló moratórium alá, de a mora­tórium esetleges meghosszabbítása vagy megszüntetése tárgyában kiadandó rendelet értelmében részesül halasztásban. 16. §. Az állam vagy állami intézmények és vállalatok részére szükséges szállítások iránt elvállalt kötelezettségek teljesítését a 12—15. §-ok szabályai Képv. iromány. 1910—1915. XLVI. kötet. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom