Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1140. Törvényjavaslat az 1901-1915. évi országgyülések tartama alatt a főrendiházban örökös tagsági jogot nyert családok névjegzyékének törvénybe iktatásáról

1140. szám. 15 Az 1886: VIII. t.-c. 1. §-ának II. pontja alatt becikkelyezett gróf Batthyánycsaládból származó dr. gróf Nómetujvári Batthyány László, valamint elsőszülöttségi joggal törvényes fiutódai, illetőleg a gróf Batthyány Lajos által 1746-ban királyi jóváhagyással alapított hitbizomány mindenkori haszonélvezője 0 Császári és Apostoli Királyi Felségének Bécsben 1915. évi február hó 8-án kelt legfelsőbb elhatározásával nyerték el a magyar hercegi méltóságot a már bírt örökös főrendiházi tagsági jog változatlan fenntartása mellett, — a hivatkozott legfelsőbb elhatározással egyben megengedtetett, hogy dr. gróf Batthyány László, valamint elsőszülöttségi joggal törvényes fmtódai, illetőleg az említett elsőszülöttségi hitbizomány mindenkori haszonélvezője a »Batthyány-Strattmann« nevet viseljék s a Batthyány és Strattmann címert egyesítve használják. II. Grófok. Gróf Wimpffen Siegfried és gróf Wimpffen Simon, valamint ezeknek törvényes fiutódai Ő Császári és Apostoli Királyi Felségének Bécsben 1902. évi október hó 3-án, illetőleg Schönbrunnban 1902. évi november hó 19-ón kelt legfelsőbb elhatározásaival nyerték el a magyar grófi méltóságot, a főrendiházi örökös tagság jogával pedig az 1904 : XIII. t.-cikkben ruháztattak fel. Bad Ischlben 1907. évi augusztus hó 25-ón kelt az a legfelsőbb elhatározás, mellyel Semsey Lászlónak és törvényes utódainak a magyar grófi méltóság, egyszersmind neki és törvényes fiutódainak az örökös főrendiházi tagság joga is adományoztatott. Bécsben 1910. évi április hó 17-én kelt az a legfelsőbb elhatározás, mellyel Szögyény-Marich Lászlónak és törvényes utódainak a magyar grófi méltóság, egyszersmind neki és törvényes fiutódainak az örökös főrendiházi tagság joga is adományoztatott. Gróf Pabienitzi Woracziczky János, valamint törvényes fiutódai 0 Császári és Apostoli Királyi Felségének Bécsben, 1914. évi február hó 1-én kelt legfelsőbb elhatározásával nyerték el a magyar grófi móltóságot, a főrendiházi örökös tagság jogával pedig az 1914 : XXVI. t.-cikkben ruháztattak fel. Az 1886 : VIII. t.-c. 1. §-ának III. pontja alatt becikkelyezett báró Edelsheim-Gyulai családból származó Edelsheim-Gyulai Lipót s ennek törvényes fiutódai Ő Császári és Apostoli Királyi Felségének Bécsben 1906. évi július hó 1-én kelt legfelsőbb elhatározásával nyerték el a magyar grófi móltóságot a már birt örökös főrendiházi tagsági jog változatlan fenntartása mellett. Ezen rangemelósben részesült családi ak a törvényben és a főrendi családkönyvben a grófi családok közé való iktatása végett — a hercegi rangra emelt Festetics Tasziló családjánál már említett okokból — szintén e törvényjavaslat keretében kellett rendelkezni. Minthogy pedig az 1886 : VIII. t.-c. 1. §-ának III. pontja alatt becikkelyezett báró Edelsheim-Gyulai családból a grófi rangra emelt Edelsheim-Gyulai Lipóton kívül köztudomás szerint több fiutód nincs, az örökös főrendiházi tagsági joggal felruházott családok pontos nyilvántartása szempontjából nemcsak aziránt kell intézkedni e törvényjavaslat keretében, hogy a szóban levő családból származó Edelsheim-Gyulai Lipót és törvényes fiutódai a rangemelés követ-