Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.
Irományszámok - 1910-1154. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal 1915. évi munkaterve tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése
138 1154. száin. statisztika elég bőséges támpontot szolgáltatott az ipartestületek viszonyainak megítélésére. Az a körülmény viszont, hogy az adatgyűjtés eredményei az Évkönyvben is közöltettek, a kérdőív szövegének némi módosítását teszi szükségessé. A kérdőív ugyanis eddig a legáltalánosabb adatokon kivül csupán az egy óv alatt beállott változásokat, pl. az új bevételi forrásokat, új kiadási tételeket, a vagyonmérleg időközi változásait, új intézmények létesülésót vagy régiek megszűnését tudakolta. A változások közlése helyett tehát a kérdőív jövőben rendes eredményszámlát és vagyonmérleget tartalmaz (a bevételi ós kiadási összegek, valamint a vagyon- ós adósságtótelek felsorolásával), hogy így az ipartestületek egy-egy évi gazdálkodásáról ós vagyoni helyzetéről tisztább képet lehessen nyerni. Ezek és más kisebb módosítások szükségessé teszik ; hogy a kérdőívet a munkaterv 11. és 12. lapjain újból bemutassam. . C) Gyári üzemi és munkásstatisztika. Ez az adatgyűjtés eddig az 1899., 1901., 1904., 1906. ós 1910. években hajtatott végre s megismétlését az 1915. év október hó 1-vel vettem tervbe. A kérdőív legutóbb 1910-ben módos alt; az 1915. évi új felvételnél is szükséges némi módosítás, de ezek nem érintik az adatgyűjtés módszerét oly jelentékenyen, hogy a kérdőív újabb bemutatását szükségessé tennék s csupán a változtatásoknak alábbi ismertetésére szorítkozom: az adatgyűjtés kiterjesztését jelenti s a Genfben folytatott szaktanácskozások eredményeihez simul az az intézkedésem, hogy az 1915. évi üzemi statisztika a gyárak mellett a 10 munkásnál többet foglalkoztató egyéb ipartelepeket is felölelje. A kérdőív »általános kórdósei« között a befektetésekre vonatkozó kérdés szabatosabb szövegezést nyert. Az »ipartelepek személyzeté«-re vonatkozó kérdések sorában az 1915. évi október hó 1-ón alkalmazásban volt tisztviselők, művezetők ós szolgák honossága is kérdeztetni fog; a felnőtt (18 évesnél idősebb) munkások ós napszámosok korviszonyai korcsoportonkínt fognak tudakoltatni, elmarad azonban a családi állapotra vonatkozó rovat, a tanonczok helyett pedig a szerződéses tanonczok kimutatása kívántatik meg, végül egy új kérdőpont vétetik fel arra vonatkozólag, hogy a telepen dolgozó munkások közül hányan (ós pedig hány 18 éven felüli, illetőleg azon aluli férfi- ós nőmunkás) dolgoztak otthon és a rendes munkaidőn túl. A »munkaidŐ4-re vonatkozó kérdések között a téli, illetőleg nyári munkaidő (annak az időpontnak megjelölésével, melyre a tél, illetőleg a nyár megnevezés vonatkozik) három csoportban külön tndakoltatik a 18 éven felüli, a 16—-18 éves ós a 16 éven aluli munkásoknál s új alkérdőpont tudakolja a szombati munkaidő végét; az éjjeli munkaidőben tartott szüneteknél az is k'utattatik, hogy mely részletekben tart a szünet; az éjjeli munkát végzett összes munkásokat ki kell mutatni a fentebb emiitett részletezéssel, migelőbb csak a 17 évesnél fiatalabbak számát kellett részletezni; végül éjjel üzemben lévő ipartelepeknél a 24 óránkínt történő csapatváltások számára is új kérdés iktattatott be a kérdőív szövegébe. »A tisztviselők fizetése ós a munkabérek* megnevezésű kérdéscsoport jövőben nemcsak a 2400 koronánál kevesebb, hanem a 2400—3000 korona fizetésű tisztviselők számát ós évi összilletményeit is nyomozza, a művezetőknél pedig
