Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1153. Törvényjavaslat a borzsavölgyi gazdasági vasút engedélyezéséről szóló 1907. évi XLII.törvénycikk kiegészítése és módosítása tárgyában

130 1153. szám. 183.000 K-ra; 40— 60°/o-os osztás mellett pedig 512.000—393.000 = 119.000 K-ra rúgna az egész engedélyidőn keresztül. Tekintettel azonban arra, hogy államvasuti üzletkezelés esetére az enge­délyokirat 20. §-ának a) pontjában biztosított 3-5 filléres kedvezmény önként értetőleg megszűnik, ennélfogva ezen jutalék évi hozadéka a fenti össze­gekből a reális számítás érdekében még levonandó. Minthogy pedig az 1910—­1913. üzletévek három évi átlagos adatai szerint ezen kedvezmény a m. kir. államvasutakra évi mintegy 12.000 K terhet rótt, ennélfogva az állam­vasutak által államvasuti kezelés esetére hozandó áldozatok tulajdonkópen csak évi 171.000 K-ra, illetőleg a bevételek 40 —60°/o os osztása mellett 107.000 K-ra tehetők. A helyütt vagyok bátor mellesleg megjegyezni azt, hogy habár úgy fentebb, mint az alább előadandókban is mindenkor vagylagosan vettem kombinációba e bevételek feles vagy pedig 40 — 60°/o-os osztásán alapuló államvasuti üzletkezelósi lehetőségeket, — mindazonáltal a helyzetnek min­den irányban tiszta képet adandó, szükségesnek tartom hangstífyozni azt a meggyőződésemet, hogy a gazdasági vasút engedélyezési feltételeinek kere­tében az államvasuti üzletkezelésre nézve az akkori kormány által annak idején tett ós fentebb ismertetett kötelező kijelentés mellett alig lehetne ki­térni a társaságnak azon kétségtelenül jogos igénye elől, hogy a borzsa­völgyi gazdasági vasút a bevételek feles osztása alapján vétessék állam­vasuti kezelésbe. Áttérve ezek után a gazdasági vasút részvénytársaság által az önálló üzemben maradás esetére előadott feltételek tárgyalására, — bátor vagyok tisztelettel megjegyezni, hogy hosszas alkudozások után a társasággal sike­rült oly értelmű megállapodásra jutni, hogy egyes kizárólag administrativ jellegű a m. kir. államvasutakra pénzügyi kihatással nem biró intézkedések foganatosításán kívül a társaság hajlandónak nyilatkozott az államvasuti üzletkezelésbe vétel kedvezményéről egyszer ós mindenkorra lemondani s ekként véglegesen önálló üzemben megmaradni, ha részére a következő további kedvezmények biztosíttatnának : a) A gazdasági vasútnál a m. kir. államvasutak vonalaira ós viszont az államvasutak vonalairól a gazdasági vasútra irányuló árúk után a m. kir. államvasutak árúszerzósi jutalók címén - 1914. évi január hó L napjától kezdődőleg 45 egymásután következő éven át, legfeljebb azonban évi 700.000 q. árumennyiségig 100 kg.-ként 15 fillért fognak a gazdasági vasút­nak fizetni, melybe azonban önként értetőleg az eddigi megállapodások sze­rinti, az engedély egész tartama alatt fizetendő volt 3-5 fillér betudatik. A 45 év elteltével engedélyes társaságnak a m. kir. államvasutakkal szem­ben mindennemű jutalókra való igénye megszűnik, tehát önként értetőleg elesik a 3 5 fillér fizetésének a kötelezettsége is. A jutalók kifizetése ellenében a csatlakozási állomásokon az átrakási vagy kocsihiány esetén a lerakási szolgálatot továbbra is a gazdasági vasút fogja teljesíteni, amely teljesítményekért azonban ezentúl jogosítva lesz a szállító felektől megfelelő illetéket beszedni; b) a gazdasági vasútnak 70 évben megállapított engedélytartama a helyi érdekű vasutaknál szokásos 90 évre emeltetik fel. Az eddigi 3*5 filléres szerzési jutaléknak 15 fillérre való felemelése a m. kir. államvasutakra nézve az eddiginél kétségtelenül lényegesebben nagyobb megterhelést jelent, amennyiben az eddigi 100 kg.-kónti 3*5 fillérrel szemben 100 kg.-ként 11-5 fillérrel többet kell az államvasutaknak fizetnie.

Next

/
Oldalképek
Tartalom