Képviselőházi irományok, 1910. XLV. kötet • 1109-1137. sz.

Irományszámok - 1910-1109. Jelentése gróf Tisza István m. kir. ministerelnöknek a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

80 110Í). szám. Azt a napot, amelyen a bíróság működése megszűnt és amelyen a bíróság működését újból megkezdette, a bíróság vezetője a működés újból megkezdésekor a Budapesti Közlönyben egyszer közzéteszi Hirdetmény közzétételének nincs helye, ha a bíróság működésót a jelen rendelet életbelépése előtt kezdte újból meg. Ilyenkor a bíróság az eset körülményeihez képest határozza meg, hogy a fél a perbeli cselekményt kellő időben teljesítette-e. U - '. - , ' . 20. íj. :.; •Hogy a pénztartozás moratórium alá esik-e vagy nem, azt a jelen rendelet alkalmazásában a harmadik moratóriumi rendelet szerint kell megítélni, amennyiben a jelen rendeletből más nem következik. ':. ' ... 21. .§. ;;;.'; A moratóriumra vonatkozó rendelkezések nem érintik a telekkönyvi nem peres ügyekre vonatkozó szabályokat. Az a körülmény, hogy a követelés moratórium alá esik, nem akadályozza a telekkönyvi bejegyzést, — ideértve az előjegyzést is — amennyiben annak egyébként helye van. •' - 22. §. .'^ : Bírói kiküldöttnek, bírói megbízás alapján eljáró más személyeknek (pl. ügygondnok, zárgondnok, házasságvédő), valamint tanúnak és szakértőnek bíróilag megállapított járandóságaira a moratóriummal kapcsolatos rendelkezések nem nyernek alkalmazást. 23. §. A moratóriumnak hatását a birtokrendezési ügyek menetére az igazságügy ministernek külön rendelete vagy külön rendelkezése szabja meg. 24. §. Ha külföldön, de Ausztria területén kívül lakó hitelezőnek belföldi vagy belföldön lakó adósa hitelt érdemlően kimutatja, hogy a hitelező biztosítására belföldön lakó harmadik személynél (zálogtartónál) való letétel útján zálogot adott, a zálogtartó lakóhely s szerint illetékes járásbíróság a zálogtartónak meghagyhatja, hogy további bírói rendelkezésig a zálogot senkinek ki ne adja és a zálogot ne értékesítse, valamint meghagyhatja azt is, hogy a zálogot bírói letétbe helyezze. E meghagyás figyelmen kívül hagyása teljes kártérítésre kötelez A zálogtartó a zálogot megelőző bírói e^árás nélkül is bírói letétbe helyezheti a zálogadó megjelölésével. A letétbe helyezett zálog kiadása kérdésében valamennyi érdekelt felet meg kell hallgatni. Az előbbi bekezdéseket akkor is alkalmazni kell, ha a harmadik személy az adós által tartozásának fedezetéül lekötött ingóságot nem mint zálogtartó, hanem mint a hitelező letéteményese őrzi. A meghagyás kibocsátása iránti kérelem elintézése előtt az érdekelteket szükség esetében meg kell hallgatni. A meghagyást tartalmazó végzés ellen halasztó hatállyal nem biró egyfokú felfolyamodásnak van helye. A járásbíróság meghagyását bármelyik érdekelt fél, vagy a zálogtartó