Képviselőházi irományok, 1910. XLV. kötet • 1109-1137. sz.

Irományszámok - 1910-1109. Jelentése gróf Tisza István m. kir. ministerelnöknek a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

1109. szám. , 39 • * * moratórium tárgyában kiadott rendelet fennállásának ideje alatt csak úgy követelhet teljesítést, ha saját tartozását már teljesítette, vagy a nempénzbeli szolgáltatással egyidőben teljesíti, vagy pedig — amennyiben a nempénzbeli szolgáltatásra kötelezett félnek a szerződós szerint előre kell teljesítenie — lemond arról, hogy saját tartozására nézve moratóriumot vegyen igénybe. \ 2. §. Ha az 1914. évi augusztus 1. napja előtt kötött kétoldalú szerződés alapján pénztartozással terhelt fél a másik féltől neki felajánlott teljesítéssel szemben saját tartozására nézve moratóriumot kíván igénybe venni, a másik fél a szerződéstől elállhat; elállása azonban csak úgy hatályos, ha azt a pénztartozással terhelt féllel szemben haladéktalanul (vétkes késlekedés nélkül) kijelenti. Ugyanígy elállhat a szerződéstől a pénztartozással terhelt fél is, ha a másik fél a lejáratkor csak az esetre hajlandó teljesíteni, ha a pénztartozással terhelt fél lemond arról, hogy saját tartozására nézve moratóriumot vegyen igénybe. Ha a nem pénzbeli szolgáltatásnak részletekbe^ kell történnie, az 1. ós 2. bekezdés szerint elállani csak az esedékes részlet tekintetében lehet; az egész szerződós tekintetében pedig csak akkor, ha a szolgáltatás oszthatatlan. : 3. §. A 2. §. 1. bekezdésében meghatározott elállás joga a nempónzbeli szol-, gáltatásra kötelezett felet akkor is megilleti, ha a pénztartozással terhelt felet már a teljesítés felajánlása előtt nyolc napi határidő kitűzésével nyilatkozatra hívta fel aziránt, hogy hajlandó-e tartozását moratórium igénybe vétele nélkül teljesíteni, a határidő pedig sikertelenül telt le. Ugyanez az előzetes elállási jog megilleti a pénztartozással terhelt felet is, ha a másik felet nyolc napi határidő kitűzésével nyilatkozatra hivta fel az iránt, hogy a lejáratkor kész-e abban az esetben is teljesíteni, ha a pénztartozással terhelt fél moratóriumot vesz igénybe, a határidő pedig sikertelenül telt el. Az elállást az 1. és a 2. bekezdés eseteiben magában a felhívásban előre is ki lehet jelenteni. A felhívott fél nyilatkozata nem késett el, ha a fél az azt tartalmazó ajánlott levelet a nyolc napi határidő alatt postára adta. Az 1. ós 2. bekezdésben említett felhívásnak nincs helye, amennyiben a nem-pénzbeli szolgáltatás csak 1914. évi szeptember ho 30. napja után válik esedékessé. A 2. §, 3. bekezdésének szabályát ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell,, azzal a hozzáadással, hogy az elálUás jogát csak azon részletek tekintetében lehet gyakorolni, amelyekre a felnivás kiterjed és az előbbi bekezdés értelmében nincs kizárva. 4. §. Ha az 1914. évi augusztus 1. napja előtt kötött kétoldalú szerződés alapján nem-pénzbeli szolgáltatásra kötelezett fél késznek nyilatkozik arra, hogy a szolgáltatást a lejáratkor abban az esetben is teljesíti, ha a pénztartozással terhelt fél moratóriumot vesz igénybe, a szerződés érintetlenül