Képviselőházi irományok, 1910. XLV. kötet • 1109-1137. sz.

Irományszámok - 1910-1109. Jelentése gróf Tisza István m. kir. ministerelnöknek a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

114 1109. Szám. tria és Magyarország nemkülönben Bosznia-Hercegovina területét igényük van vasutakon ós gőzhajókon, harmadik osztályon ingyenes utazásra. XVI. Ha a községi elöljáróság (városi hatóság) tudomást szerez arról, hogy valaki a behívás dacára az összeírás és a bemutatószemle alól magát szándékosan kivonja, akkor az illető kényszereszközök alkalmazása mellett vezetendő a bemutatószemlóre. Ily egyén számára a népfölkelósi igazolványi ós utalási lap hasonló módon készítendő, mint a több népfölkelésre kötele­zettek részére. Kelt Budapesten, 1914. szeptember havában. Báró Hágai Samu s. k., m. kir. honvédelmi minister. A m. kir. belügyminister 7.270/1914. B. M. eln. számú körrendelete. A jótékony vagy emberbaráti célra forgalomba hozott jelvények vé­delme. (Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének.) Egyes jótékony egyesületek vagy bizottságok a hadbavonultak család­tagjainak segélyezésére vagy a háborúval kapcsolatos egyéb jótékony vagy emberbaráti célra különféle jelvényeket (vasgyűríí, szövetségi jelvény stb.) állíttatnak elő és hoznak forgalomba, amelyeknek jövedelmét jótékony vagy emberbaráti célra fordítják. Akadnak azután élelmes vállalkozók, akik eléggé cl nem ítélhető nye­részkedési célból ezen tárgyakhoz külalakra vagy elnevezésre hasonló, avagy nem is hasonló, de olyan jelvényeket készítenek vagy árusítanak, amelyek ugyanannak az eszmének a kifejezésére szolgálnak. Ez által a jótékony (emberbaráti) intézmények jövedelmét csorbítják és a hazafias célra áldozni kész közönséget félrevezetik. Ez okból megtiltom, hogy olyan vagy hasonló, vagy ugyanazon eszmét megtestesítő tárgyakat (vasgyűrűt, jelvényeket stb.), amelyek valamely jóté­kony vagy emberbaráti célt szolgáló bizottságtól vagy egyesülettől erednek ós amelyeket azok a hadviseléssel kapcsolatos jótékony vagy emberbaráti célra hoznak forgalomba, más előállíthasson és forgalomba hozhasson. E tilalom megszegését, ha a cselekmény a csalás bűntettének vagy vét­ségének tényálladékát nem meríti ki, az 1879 : XL. t.-c. 1. §-a alapján ki­hágássá nyilvánítom, amelynek büntetése tizenöt napig terjedhető elzárás ós kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetés. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóság mint rendőri bün­tetőbíróság, a székesfővárosi magyar királyi államrendőrség működésének területén a budapesti m. kir. államrendőrség hatásköréhez tartozik. Budapest, 1914. évi október hó l*én. Sándor János s. k., m. kir. belügyminister.

Next

/
Oldalképek
Tartalom