Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz.

Irományszámok - 1910-1089. A képviselőház közigazgatási és pénzügyi bizottságának jelentése a vármegyei közigazgatási alkalmazottak kinevezéséről, - és a vármegyei közigazgatási alkalmazottak lényegesebb személyi és szolgálati viszonyairól, - és a vármegyei közigazgatásról szóló 1062., 1063. és 1064. számú belügyministeri törvényjavaslatok tárgyában

38 1089. szám. áll. Mindenekelőtt is felügyeletet gyakorol a belügyministerium a vármegyék felett vagyonkezelési szempontból. A vármegyei költségvetések eddig az, . 1883 : XV. t.-cikk 6. §-a értelmében mindig jóváhagyás alá tartoztak. A javaslat szerint a költségvetés csak akkor szorul a belügyminister jóváhagyására, ha abban új pótadókivetések, a régi pótadó emelése vagy új teher vállalása van kimondva. Általában jóváhagyás alá tartozik a közgyűlés minden olyan határozata, amely pótadó kivetését vagy emelését határozza el. A vármegyei zárszámadások eddig szintén kivétel nélkül jóváhagyásalá tartoztak. A javaslat szerint azonban a jóváhagyás csak- akkor szükséges, ha a zárszámadás a költségvetéssel szemben öt százalékot meghaladótúllépést mutat. A törzsvagyon szerzésére és elidegenítésére vonatkozó határozatok eddig mindig jóváhagyás alá tartoztak. A javaslat értékhatárt állít fel, még pedig szövegezésünk szerint ingatlanra nézve 50.000 koronában, ingóra nézve 10.000 koronában, ós csak az ezen értékhatáron felül mozgó szerzések vagy elidegenítések tartoznak jóváhagyás alá. Kölcsön felvételére vagy egyéb terhes szerződésekre nézve is 10.000 koronás értékhatárt állít fel a javaslat, ellentétben az 1886 : XXI. t.-cikk 5. szakaszával, amely szerint ily határozatok minden esetben jóváhagyás alá, tartoztak. Vagyonfelügyelet szempontjából a legfontosabb jog, melyet a vármegyével szemben a törvény a belügyministernek megad, a kényszerköltségvetésjoga. Ez a jog' már az 1886 : XXI. t.-cikk 6. §-a szerint megillette a ministert ós azt a külföldi törvényhozások is általában megadják a kormánynak az önkormányzati testületekkel szemben Ha a törvényhatóság valamely esedékessé vált tartozásnak fedezésére, vagy törvény által megállapított kötelezettségnek teljesítésére szükséges összegeket a költségvetésből törölne, vagy a fedezetre szükséges vármegyei pótadók megállapítását megtagadná, a belügyminister az ilyen összegeknek a költségvetésbe váló felvételét vagy a szükséges pótadók kivetését elrendelheti. Felügyeleti jogot biztosít a javaslat a kormánynak a vármegyei szabályrendeletek szempontjából is. Általában megköveteli, hogy ezek törvénnyel,. ! ministeri rendelettel ne ellenkezzenek, az állami közérdeket vagy a községek önkormányzati jogát ne sértsék. Különbséget tesz azonban a javaslat a szabályrendeletekre nézve azon szempontból, hogy azok megalkotását törvény teszi-e a vármegye kötelességévé, vagy pedig azokat a vármegyék csak jogosultak megalkotni. Ott, ahol a szabályrendelet megalkotása a vármegyének törvényszerű kötelessége, ebből a kötelességükből következik, hogy a ministernek egyrészt a szabályrendeletek megalkotására nézve a megyékkel szemben kikényszerítési jogot adjunk, másrészt pedig, hogy a minister ezeket a szabályrendeleteket az állami közérdek szempontjából szigorúbb elbírál ás tárgyává tegye. Ezért a kötelezően megalkotandó szabályrendelet .jóváhagyás alá esik, és ha a vármegye megfelelő szabályrendeletet nem hajlandó alkotni, a minister ideiglenesen saját rendeletével intézkedhetik. Ezeknek a szabályrendeleteknek a kérdésében, ha azok ellen fellebbezés adatott be, a minister nemcsak megsemmisítési jogával élhet, de érdemlegesen is intézkedhetik. Az 1886: XXI. t.-cikk szerint a vármegyei szabályrendeletek kivétel nélkül csak akkor voltak végrehajthatók, ha azokat a minister bemutatási záradékkal látta el. A javaslat szerint azonban a fakultative megalkotható vármegyei szabályrendeletek a ministernek csak vagyonfelügyeleti és törvényesség szempontjából való felülvizsgálata alá esnek, itt a minister a dolog érdé-