Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz.

Irományszámok - 1910-CCXXII. Törvényjavaslat a nem állami tanhárok, - felső nép- és polgári iskolai, valamint gyógypaedagógiai tanítók, - s azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról

CCXXII. szám. 423 22. §. Beszámítható javadalmazásnak nem tekinthetők azok az illetmények, amelyek a 21. szakaszban nincsenek felsorolva, mint például: a tiszteletdíjak, a működési, helyi, tiszti, családi, vagy drágasági pótlékok, a lakáspénzek, vagy a természetben élvezett lakásoknak értéke, a sebesülési pótdíjak, a vitézségi arany- vagy ezüstéremmel járó pótdíjak, a természetben kiszolgáltatott járandóságok, élelmezések ós ellátások, a földek értéke, a fajárandóság, a sójárandóság, az utazási-, a napidíj-, egyenruhaátalányok, a tandíjak, a leckepénzek, valamint általában mindazok az illetmények, amelyek csak bizonyos teljesítések fejében, vagy csak időről-időre engedélyeztettek, továbbá a jutalmak, az osztalékok, a jutalékok és más hasonló természetű illetmények. ;. . ; 23. •§. v Úgy az állandó, mint az egyszersmindenkorra szóló ellátásokat mindig egész koronákban kell megállapítani; a megállapításnál az ötven fillérig terjedő részösszeget el kell hagyni, az ötven fillérnél nagyobb részösszeget ellenben egész koronának kell számítani. 24. §. Az alkalmazottaknál úgy az állandó, mint az egyszersmindenkorra szóló ellátások folyósítására, valamint a 32. szakaszban említett esetben a tényleges szolgálatban új alkalmazást nem nyert alkalmazottat megillető nyugdíjnak folyósítására az igény az ellátást megállapító ministeri rendeletben megjelölt időpontot megelőző hónap utolsó napjával áll be

; Özvegyeknél és árváknál az igény az ellátások folyósítására az alkalmazott halálának, vagy holttá nyilvánításának napjával, utószülött árváknál pedig az árva születésének napjával áll be. Eltűnt és fel nem található alkalmazott nejénél és gyermekeinél az igény az ellátások folyósítására az alkalmazott eltűnésének napjával áll be. Nőalkalmazottak árváinál az igény a nevelési járulék folyósítására, ha a gyermekek édes atyja a nőalkalmazottat túléli, az atya halálának, vagy holttá nyilvánításának napjával áll be abban az esetben, ha a gyermekek édes atyja nem teljesen vagyontalan és keresetképtelen; ha pedig a gyermekek édes atyja teljesen vagyontalan ős keresetképtelen, az igény a nevelési járulék folyósítására a teljes vagyontalanságnak és keresetképtelenségnek bekövetkeztével áll be. Szülőtlen vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árváknál az igény a magasabb összegű nevelési járulék folyósítására teljes árvaságra jutásuk napjával, illetőleg azzal az időponttal áll be, melytől kezdve az özvegyi nyugdíjra egyébként igénnyel bíró édes anyjuknak özvegyi nyugdíját beszüntették. Ha özvegyi nyugdíj egyáltalában folyósítva sem volt, valamint a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő olyan árváknál, akik az alkalmazottnak jogérvényesen felbontott házasságából származnak, az igény a magasabb összegű nevelési járulók folyósítására az atya halálának napjával áll be. Ha az atyátlan árvák részére a 66. szakasz határozmányai értelmében korlátozott összegben megállapított nevelési járulókot, illetőleg a szülötten*