Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz.

Irományszámok - 1910-1089. A képviselőház közigazgatási és pénzügyi bizottságának jelentése a vármegyei közigazgatási alkalmazottak kinevezéséről, - és a vármegyei közigazgatási alkalmazottak lényegesebb személyi és szolgálati viszonyairól, - és a vármegyei közigazgatásról szóló 1062., 1063. és 1064. számú belügyministeri törvényjavaslatok tárgyában

34 1089. szám. választói jog áll fenn, a képviselőválasztók körénél szélesebb körre kell kiterjeszteni. Eltekintve azonban attól a technikai nehézségtől, amelyet a kétféle névjegyzék összeállítása okozna, elvileg sem találjuk indokoltnak azt, hogy az önkormányzati testületre nézve a választói jog szélesebb körű legyen, mint az országgyűlési képviselők választására nézve. Ott, ahol úgy, mint nálunk a törvényhatóság országos érdekű politikai kérdésekkel is foglalkozik, már magában véve körülbelül ugyanazt a szellemi értéket követelhetjük meg a közgyűlés tagjait választó közönségtől, mint azoktól, akik ugyancsak az országos érdekek bár nagyobb súllyal és eredménnyel való tárgyalására hivatott országgyűlési képviselőket választják. Azonban az önkormányzat, főleg annak közigazgatási teendői sokkal szorosabb összefüggésben is állanak az egyes polgárok mindennapi életével, mint a törvényhozás működése és élete. Ezért az önkormányzatban elvileg talán a függetlenségnek még nagyobb fokát, az önmagától el vonatkozó józan ítélkezésnek nagyobb mértékét követelhetnénk meg a választóktól, mint a törvényhozás összeállításánál. Mindezekért elfogadhatónak ós helyesnek kell tartanunk a javaslat azon álláspontját, mely a múlttal megegyezően az országgyűlési ós a vármegyei bizottsági választójog kongruenciáját állapítja meg. A vármegyei virilisták névsorának összeállítását, valamint a törvényhatósági bizottsági tagválasztások ellen beadott felszólalások elbírálását eddig kótfokú autonóm szervezet, az igazoló választmány és az állandó bíráló választmány teljesítette. Az 1896 : XXVI. t.-c. az állandó bíráló választmány határozatai ellen a közigazgatási bírósághoz való panasznak adott helyet. Indokolatlannak mutatkozik ez a kótfokú közigazgatási szervezet, midőn a másodfokú határozat ellen még közigazgatási bírósági panasznak is van helye. A javaslat ezért az állandó bíráló választmányt megszünteti ós a virilisták névsorának összeállítását közigazgatási végső fokon az igazoló választmányra bízza. Ugyancsak ez dönti a választások ellen beadott felszólalásokat, s határozatai ellen közvetlenül a közigazgatási bírósághoz lesz helye panasznak. A választmány szervezete marad a régi. Tagjai közül öt választott, három pedig kinevezett. Elnökét eddig a főispán nevezte ki, a javaslat szerint az igazoló választmány elnöke az alispán lesz. • Az 1886 : XXI. t.-c. szerint a törvényhatósági bizottságban, bár annak tagjai nem voltak, üléssel és szavazattal bírtak — a szolgabírákat, a gyakornokokat és a segéd- és kezelőszemélyzetet kivéve — a vármegyei tisztviselők általában, valamint a rendezett tanácsú városok polgármesterei, a vármegye területén rendszeresített államópítószeti hivatal főnöke, a megyei pénztárnok és a központi számvevők, akikhez az 1912 : XXIII. t.-c. alapján a vármegye területén felállított gazdasági felügyelőség vezetője is járult. A régi jogállapotnak ezt az intézményét, t. i. hogy a törvényhatósági bizottságban egyes szaktisztviselők ülés és szavazati joggal bújának, a javaslat is fentartja, fentartja pedig mindazon eddig választott és most már kinevezett vármegyei tisztviselőkre nézve, akiknek ez a joga régebben megvolt, s a felsorolt állami tisztviselőkön kívül a törvényhatósági bizottságban tanácskozó és határozó szóval ruházza fel a pónzügyigazgatót, a királyi ügyészt, a tanfelügyelőt, az iparfelügyelőt, a törvényhatósági állatorvost, az erdőfelügyelőség vezetőjét, a kerületi kultúrmérnöki hivatal vezetőjét ós a folyammérnöki hivatal vezetőjét. Ez az intézkedés nem ellenkezik az önkormányzat érdekével, mert a nagyszámú tagból egybeállított törvényhatósági bizottságban ezeknek a tisztvise • löknek szavazata a bizottsági tagokéval szemben alig esik latba, és így az a vésze-