Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz.

Irományszámok - 1910-CCXVII. Törvényjavaslat a becsület védelméről

CCXVII. szám. 401 pedig ügyviselője ellen követték el, a bűncselekményt csupán a sértettnek diplomáciai úton kijelentett kívánatára lehet üldözni. 13. §. Rágalmazás vagy becsületsértés esetében az állított vagy híresztelt tény, úgyszintén a valamely tényre közvetetlenül utaló kifejezés valósága bizonyí­tásának egyedül a vádlott indítványára ós akkor is csak a következő ese­tekben van helye: 1. ha az állítás, a híresztelés vagy a kifejezésnek használata közérdeknek vagy jogos magánérdeknek előmozdítása, megóvása vagy védelme céljából történt; 2. ha az illető tény miatt bűnvádi vagy fegyelmi eljárás van folyamatban; 3. ha az illető tényt büntető hatóság jogerős véghatározatban valónak mondotta ki, feltéve, hogy az állítás, a híresztelés vagy a kifejezésnek hasz­nálata nem sértés céljából történt. Az előbbi bekezdés 1—3. pontjában említett feltótelek hiányában is el kell azonban rendelni a valóság bizonyítását, ha azt maga a sértett is kívánja. 14. §. Ha az állítás, a híresztelés vagy a kifejezés a családi élet belső viszo­nyaira vonatkozik vagy a női becsületet támadja meg, vagy pedig oly bűn­cselekményre vonatkozik, amely csak magánindítványra üldözhető, a jogosult azonban nem terjesztett elő magánindítványt vagy azt visszavonta és erről a vádlott a bűncselekmény elkövetése idejében tudomással bírt: az áliított vagy híresztelt tény, úgyszintén a valamely tényre közvetetlenül utaló kifejezés valósága bizonyításának egyedül a vádlott indítványára és csak abban az esetben van helye, ha a vádlott igazolja, hogy az állítás, a híresztelés, ille­tőleg a kifejezésnek használata és egyszersmind módjuk és alakjuk is, köz­érdeknek vagy jogos magánérdeknek megvédése céljából szükséges volt. 15. §. A valóság bizonyításának egyáltalában nincs helye: 1. ha a 12. §'-ban említett személy a sértett; 2. ha az állítás, a híresztelés vagy a kifejezés oly bűncselekményre vagy fegyelmi vétségre vonatkozik, amely felől bírói hatóság abból az okból hozott felmentő ítéletet vagy megszüntető határozatot, hogy akár a vád alapjául vett cselekmény, akár pedig az, hogy azt a sértett követte el, nincs bebizonyítva. 16. §. • Az állított vagy híresztelt tény, úgyszintén a valamely tényre közvetetlenül utaló kifejezés valóságának bebizonyítása kizárja azok miatt rágalmazás vagy becsületsértés megállapítását. Képv. iromány. 1910—1915. XLIII. kötet. 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom