Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz.
Irományszámok - 1910-1094. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyűléshez a szond-hódsági helyi érdekű vasút engedélyezésének megtörténte tárgyában
t 288 1094. szám. műtárgyak, épületek és egyéb építmények kiviteléhez szükséges részlettervek ós munkarajzok. Ugy a szabványokat, valamint az építésre vonatkozó összes többi terveket is 4-4 példányban kell előzetes jóváhagyás végett felterjeszteni és pedig az állomások, a magasépítmónyek, járóművek ós a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasútigazgatóság útján, amely az új helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. A műszaki felülvizsgálati tervek 5 példányban térj esztendők fel. Az említett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, amennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. A vasútépítéssel összefüggésben álló anyagok (építési anyagok és kútvizek) a vasút üzemét kezelő vasútigazgatóság kívánságára a jótállási határidők alatt, szilárdsági szempontból avagy vegyileg az engedélyes költségére, megvizsgálandók. II. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 5°/oo-ben állapíttatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 300 méternél kisebb sugárral nem szabad birniok. A 600 méternél kisebb sugarú íveknél átmeneti ívek alkalmazandók és két egymásután következő ellenkező irányú körív átmeneti ívei közé legalább 10*0 m. hosszú tiszta egyenes pályarósz iktatandó be túlemelés nélkül. A vasút irány- ós lejtési viszonyait a kivitel céljaira készítendő építési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképpen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelóse ós engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- ós lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 40 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 26 méter magasságig lA/a vagy l x /4 lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább V-jz lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének ós minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak ós körülményeknek megfelelően állítandók elő. Azonban 1: 5 /<t-nól meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékesóssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési ós lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pálya-
