Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz.

Irományszámok - 1910-1089. A képviselőház közigazgatási és pénzügyi bizottságának jelentése a vármegyei közigazgatási alkalmazottak kinevezéséről, - és a vármegyei közigazgatási alkalmazottak lényegesebb személyi és szolgálati viszonyairól, - és a vármegyei közigazgatásról szóló 1062., 1063. és 1064. számú belügyministeri törvényjavaslatok tárgyában

12 1089. szám. ban. A javaslat ezen pótlókokra nézve általában úgy intézkedett, hogy azok, akiknek igénye ezekre a pótlókokra nézve már a törvény életbelépte előtt megnyilt, ezeket az előnyöket tovább is élvezhetik, ellenben, akik ilyen pót­lókokra a törvény életbeléptét megelőzőleg igényt nem szereztek, azok eze­ket a jövendőben már nem igényelhetik. A javaslat ezen intézkedésével szem­ben alább ismertetendő oly módosítást ajánlunk a t. Háznak, hogy a folyó év végóig a pótlékokra megnyiló minden igény érvényesíthető legyen. Az 1913 : LH. t.-c. szerint ugyanis a vármegyei tisztviselők megbízatása a folyó óv végóig tart, tehát az addig megnyiló igényeiknek teljesülését a tiszt­viselők joggal kívánhatják. Az 1912 : LVII. t.-c. előnyeinek további fentar­tartása azonban nem lenne indokolt, mert ezek épen azon hátrányok ellen­súlyozására hivatvák, melyekben előmenetel szempontiából a vármegyéi tiszt­viselők az államiakkal szemben voltak, s melyek a kinevezési rendszerre való áttérés folytán maguktól meg fognak szűnni. Az átmeneti intézkedések között találjuk rendezve a pénzügyi téren mutatkozó nehézségeket. Az 1914—15. évekre megállapított állami költségve­tésben a közigazgatási helyi szolgálat költségei, mint az egyes vármegyék­nek adott javadalmazás vannak felvéve. Mivel azonban a törvény életbe­léptétől kezdve a vármegyei közigazgatás személyi ós dologi kiadásait a belügyi tárca fogja viselni, helyes a javaslatnak az az intézkedése, amely szerint a vármegyék közigazgatási ós gyámügyi költségeire adott javadalma­zásoknál elérhető megtakarítás a bélügyi tárca terhére a vármegyei közigaz­gatás személyi és dologi kiadásaira lesz utalványozható. Hasonlóképpen a pénzügyi számvevőségi tisztviselői állásokból szervezett vármegyei számvevő­ségi állások kiadásait is a belügyi tárca fogja utalványozni, felhasználván erre a célra az átszervezendő pénzügyi számvevőségi állások megszűnése folytán előálló megtakarításokat. , Ezek a javaslat főbb intézkedései. Megjegyezni kívánjuk még, hogy ezek kizárólag a vármegyei törvényhatóságokra vonatkoznak, a városi törvényható­ságok szervezete tehát marad a régi. A városi törvényhatóságok tisztviselőiket akár szoros értelemben vett önkormányzati hatáskört töltsenek be,akár állami köz­igazgatást közvetítsenek: az eddigi rendszer szerint a városi közönség fogja választani. Városokban, ahol számos közjóléti intézmény ós a községi ügyek szol­gálatára amúgy is nagyszámú hivatali szervezet áll fenn, ahol továbbá a közön­ség sűrűn egymás mellett lakik és ezáltal közvetlenebbül képes ellenőrizni a város területén működő közigazgatási szervek eljárását, ahol végül a közön­ség nagyobb intelligenciájánál fogva az önkormányzati testületek is sokkal lelkiismeretesebben képesek mérlegelni a szakszerű szempontokat: a közigaz­gatási tisztviselők választásának rendszere mindenütt bevált, és azt a városi autonómia integráns alkatrészének kell tekintenünk. Ezért tökéletesen indo­kolt, hogy a javaslat intézkedései a városi törvényhatóságokra nem terjed­nek ki. A javaslat eredeti szövegével szemben a következő módosítások elfoga­dását vagyunk bátrak javasolni a tisztelt képviselőháznak: A címnél: A javaslat eredeti címe: »A vármegyei közigazgatási alkalmazottak ki­nevezéséről*, nézetünk szerint azért nem tekinthető egészen megfelelőnek, mert köznapi értelemben az alkalmazott szó inkább az alacsonyabb rangban levő hivatalnokok körét öleli fel, s az a magasabb állású tisztviselőkre nem teljesen talál. Igaz ugyan, hogy ezen kifejezést, mint a tisztviselők, segéd­ós kezelő-személyzet, altisztek és szolgák teljes körét felölelő gyűjtőszót

Next

/
Oldalképek
Tartalom