Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz.

Irományszámok - 1910-1092. Törvényjavaslat a budapesti Nemzeti Szinház új épületének létesítéséről

1092. szám. 119 évben teljes befejezést nyer úgy, hogy az új épület ugyanazon év augusztus hó 22-én, a Nemzeti Színház megnyitásának 80-ik évfordulója ünnepén rendeltetésének átadható lesz. A Nemzeti Színház a székesfőváros legelőkelőbb pontján nyer elhelyezést. A hely és az épület rendeltetése megkívánja azt a díszt, amire az új Nemzeti Színháznál az ország is méltán számít és ami az építkezés költségeinek magasságában jut kifejezésre. Amidőn e költségösszeget illetően az 1912. ós az 1914/15. évi állami költségvetések indokolásában foglaltakra utalok, egyúttal megjegyzem, hogy az épület belsejének művészi díszítésére a művészi célok támogatására előirányzott budget-javadalomnak felhasználását e javadalomnak rendeltetése okolja meg. Az épület elhelyezésének módját a törvényjavaslat 3. és 4. §-a írja körül. A színház a Grassalkovich herceg által ajándékozott telken épül, amelynek területét az 1869. évben megvásárolt Westermayer-fóle ingatlan nagyobbította meg. A rendelkezésre álló e teleknek e célra való felhasználását a pénzügyi szemponton kívül az e helyhez fűződő traditio is megokolttá teszi. Viszont a terület a székesfőváros egyik közlekedési gócpontja lévén, az ottani nagy forgalom az épületnek elhelyezését rendkívül megnehezíti. Ezenkívül e telektömb- nem elég nagy ahhoz, hogy úgy legyen kihasználható, hogy a rajta emelendő épület szerkezeti megoldását színházi-, építőművészi- és városrendezési szempontokból teljesen kifogástalannak lehessen tartani. A nézőtér befogadóképességén s a színházi üzem különféle más helyiségeinek kellő nagyságán és lehető legelőnj'ösebb elhelyezésén kívül figyelemmel kell lennem arra is, hogy az épület monumentalitását és művészi hatását megfelelő tér biztosítsa. A színházépületnek megfelelően való elhelyezése csak abban az esetben lehetséges, ha az egyetemi alap szomszédos telkéből 431'85 m

2 nagyságú terület beépíthető, továbbá, a színház villamosáram fejlesztő telepének céljaira szükséges, mintegy 160 m

2 nagyságú terület már most, a díszletraktár elhelyezésére szükséges terület pedig az egyetemi vegytani épület újjáépítésekor felhasználható. ő cs. ós ap. kir. Felsége erre vonatkozóan a legmagasabb engedélyt megadni méltóztatván, a jelen törvényjavaslat a színházépület elhelyezését az egyetemi alap telkéhez való viszonyában ennek megfelelően állapítja meg. Az új színházépület, amelynek méreteit az épület rendeltetése írja elő, az egyetemi alap telkéből szükségelt e területrészen túl csak azt a területet veszi igénybe, amelyet a régi színház s a vele összeépített bérházak foglaltak el. Az épület főhomlokzata a Muzeum-körúton az utca-vonaJtól 5*15 méterre lép vissza. Szükségessé teszi ezt a színházépület művészi hatásának biztosítása, továbbá az a kívánság, hogy a színházat látogató közönség részére minél szélesebb gyalogjáró biztosíttassák, amit e forgalmas helyen a közönség biztonsága egyenesen megkövetel. A javaslat 4. §-ában említett ama toldaléképület, amely a színházat a Rákóci-úton a szomszédos épülettel ideiglenesen összeköti, emeletsoronkónt a színházi administratiónak csak egy-egy, a színház többi helyiségeitől tűzbiztosan elzárt helyiségét foglalja magában és kőburkolatú terraszszal fedett. Földszintjón 4-6 m. nyílású ív a színház s a szomszédos ingatlan közt levő közbe vezet át, amely köz az egyetemi vegytani intézet felé mintegy 15 m. szélességig bővül. Egyébként pedig maga a színházépület teljesen szabadon áll és így a tűzbiztonság követelményeinek teljesen megfelel. A végleges helyzet pedig úgy fog alakulni, hogy a színházépület ós a Rákóczi-úti szomszédos ingatlan között annak idején 12 m. szóles utca nyittatik. Ennek céljaira az említett toldaléképület lebontá-