Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1059. Törvényjavaslat a becsület védelméről

1059. szám. 51 mény« elkövetésével vádol, kizárja hatóság előtti rágalmazás megállapítását akkor, ha a vádolás akár elévülés folytán vagy magánindítvány hiánya követ­keztében, akár pedig más okból nem büntethető cselekményre vonatkozik. 3. Csak »tónybeli alap« nélkül szűkölködő vádolás »Kellő:< ténybeli alap nem jelenti azoknak a bizonyítékoknak összességét, amelyekből a bevádoltnak bűnösségét ítéletileg meg lehet állapítani. »Kellő ténybeli alap nélkül gondatlanságból« az vádol, aki vádol, noha nem áll rendelkezésére annyi és oly tényadat és gyanuok, hogy egyénisége ós az eset körülményei szerint méltán következtethetett volna arra, hogy vádja valóság tekintetében helyt álló. 4. E §-nak az a záradéka, amely szerint kizárja a bűncselekmény meg­állapítását a vád valónak bizonyulása, azért indokolt, mert lehet, hogy a vád elbírálására irányuló eljárás során felmerült adatokon felül még merülnek fel oly adatok, amelyek a vád tárgyi valóságát igazolják. Ilyenkor sem lehet büntetni, bár a vádló kellő ténybeli alap nélkül vádolt ós őt gondatlanság is terheli. * :••>•• A 21. §-hog. 1. Hamis vád egyedül a sértett magánindítványa alapján üldözendő, ha a vádolt ellen nem indították meg a bűnvádi eljárást (Btk. 229. §.) Ez a szabály oly esetben is irányadó, mikor közhivatalnok a vádolt személy. A 21. §. az ebben a rendelkezésben megnyilatkozó gondolatból kiindulva rendeli, hogy a 20. §. alá eső vétség miatt mindig magánindítvány alapján indítják meg a bűnvádi eljárást. 2. E rendelkezésnek egyik következése, hogy a kir. Kúriának 85. számú teljes-ülési határozata hatályát veszti. Másik kihatása pedig, hogy a 20. §. alá eső vétség elbírálása mindig a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik (1897: XXXIV. t.-c. 17. §-ának 3. pontja, 18. §. első bek. I. 6. pontja). 3. A §. második bekezdése a Btk. 112. §-ában foglalt rendelkezéstől eltérő különleges rendelkezést tartalmaz, amely azért szükséges, mert különben a magán­indítvány határidejét a vádolás elkövetésének időpontjától kellene számítani. 3. A törvényjavaslatnak a valóság bizonyítására vonatkozó rendelkezései (13—16. §.) a 20. §. alá eső vétség esetében nem irányadók. '}s.-; : ;o-:.-,-;-' ''V' : .'••=-' A 22. §-hos. Meghalt embert meggyaláz az, aki annak tetemére, hamvaira, vagy a halott­kultusz céljára szolgáló dolgokra oly fizikai behatást gyakorol amely a köz­felfogás szerint sérti a kegyeletérzóst Meghalt ember emlékének meggyalázása; a kegyeletérzósnek a meg­halt erkölcsi integritásának megtámadásával elkövetett sértése. A 23. §-hoz. 1. Azt vájjon a kegyeletérzés sérelmet szenvedett-e vagy sem, első­sorban az elhunyt emlékének tisztelete által érdekeltek dönthetik el. Ezért mondja ki e §., hogy a 22. §. alá eső vétség esetében rendszerint magán­indítványra indítják meg a bűnvádi eljárást. 7*

Next

/
Oldalképek
Tartalom