Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1081. A képviselőház pénzügyi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése a törvénykezési illetékről szóló 1078. számú törvényjavaslat tárgyában

490 1081. szám. E javaslat részleteihez alulirott két bizottság hozzájárult és a tisztelt Háznak a javaslat elfogadását ajánlja a következő módosításokkal: A javaslat 1. §-a helyett a következő szöveg beiktatandó: ' »1- §• A beadványok első példányának első íve után ós a jegyzőkönyvek első íve után — amennyiben a jelen törvény máskép nem rendelkezik — a per vagy az eljárás tárgyának értékéhez képest az illeték: 1. a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban a) keresetlevél, előkészítő irat, az igazolási kérelem, a kifogás, valamint tárgyalási jegyzőkönyv ós a kiküldött vagy megkeresett bíró előtt készült jegyzőkönyv tekintetében: 100 K-ig 100 K-n túl 400 400 » » 1.000 1.000 » » 1.500 1.50O » » 2.000 2.000 » » 2.500 2.500 » » 5.000 5.000 » » 10.000 10.000 » » 200.000 K 50 f » 50 » » — » » 50 » 10.000 K-tól további 1 K, 200.000 K-n túl 26 K; b) más beadvány és jegyzőkönyv tekintetében 1 2 2 3 » — » 3 » 50 » 4 » — » 5 » : » minden megkezdett 100 K-tól 1.000 K-n túl 5.000 » » 100 K-ig 1.000 •> 5.000 * K 50 f 1 1 2 » 50 » — 2. egyéb bírói eljárásokban, ideértve a végrehajtási eljárást is, ugyanannyi, mint az 1. b) alatt; kivéve a közjegyzői "okirat alapján végrehajtást kérő beadványt, amely után az illeték ugyanannyi, mint az 1. a) pont alatt. Ebben a §-ban meghatározott illeték alá esik, elnevezésére való tekintet nélkül, a polgári bíróságok előtti eljárásban benyújtott minden irat első példányának első íve, kivéve a 2., a 3., a 22., a 23., a 68. és a 73. §-ban megjelölt beadványokat. Ha a bíróság a jegyzőkönyvet új határnapon folytatja, az e határnapon folytatott jegyzőkönyvet az illeték szempontjából új jegyzőkönyvnek kell tekinteni«. Ezt a szöveget azért ajánljuk elfogadásra, mert a perrendtartással szabályozott bírói eljárásban igen sok olyan beadvány fordul elő, mely lényegtelen, csekélyebb fontosságú körülményre vonatkozik, nem lenne tehát móltányos, ha ezek a csekélyebb jelentőségű beadványok is magas illetékkel terheltetnének. Alulirott két bizottság megfelelőbbnek véli, ha a szakasz 1. a) pontja alatt meghatározott magasabb illeték tótelek az ott tüzetesen megjelölt, nagyobb horderejű beadványokra korlátoztatnak, a többi beadvány pedig a szakasz 1. b) pontja alatt meghatározott csekélyebb illeték alá vonatik.