Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1078. Törvényjavaslat a törvénykezési illetékről

460 1078. szám. esetben is utólag, a feljegyzési lap áttétele alkalmával intézkedik a pénz ügyigazgatóság s amennyiben a feljegyzéssel élő fél ellenfele nincsen a költségekben, vagy azok egyrészében elmarasztalva, mivel az ilyen felet magát a 75. §. értelmében illetékmentesség nem illeti meg, elrendeli a feljegyzett illetéknek a feljegyzéssel élő féltől való beszedését. Hogy ez a fél az eljárás folyamán jogosítva van az illeték feljegyzésére, az abban leli indokot, hogy az ügyben részére kirendelt ügyvéd jár el, ez az ügyvéd, aki a fél ügyét díjtalanul viszi, illeték lerovásra nem kötelezhető. Végül, ha a bíróság a perrendtartás 112. §-ának második bekezdése alapján a szegénységi jogot olyan félnek adja meg, aki maga jár el az ügyben, vagy akinek nem kirendelt, hanem választott ügyvéde van, a szegénységi jogot engedélyező végzésében értesíti őt, hogy e javaslat 75. §-a értelmében illetékmentességre nincsen igénye s felhívja, hogy az eddig le nem rótt illetékeket pótlólag rójja le s ezután szabályszerű időben gondoskodjék az illeték lerovásáról. Amennyiben a fél ennek a felhívásnak nem tenne eleget, hivatalos leletet vesznek fel s e lelet alapján a fél illetőleg ügyvédje, egyszeres és felemelt illetéket köteles fizetni. Intézkedik a szakasz utolsó bekezdése arra, hogy az esetben, ha a bíróság a féltől a szegénységi jogot az eljárás folyamán megvonja, miáltal a fél illetékmentességét is elveszti, a le nem rótt illetékek az illeték jegyzék alapján utólag beszedendők. 79. §. Ez a szakasz tüzetesen megállapítja az eseteket, amelyekben illetókfeljegyzésnek van helye s úgy ebben, valamint a feljegyzés közlésére, továbbá a feljegyzett illeték ki által leendő viselésére vonatkozó rendelkezéseiben az eddig érvényben levő szabályokhoz alkalmazkodik s pótolja a most fennálló szabályok azon hiányát, hogy nem volt határozottan megállapítva, ki köteles a feljegyzést vezetni. A szakasz utolsó bekezdésében foglalt annak a rendelkezésnek, hogy az a fél, akit a bíróság a perrendtartás 112. §-ának második bekezdése alapján részesített szegénységi jogban, a feljegyzett illetékeket abban az esetben, ha azokat a költségekben marasztalt féltől beszedni nem lehetett, megfizetni köteles, az az indoka, hogy ez a fél e javaslat 75. §-a értelmében szegénységi jogon illetékmentességben nem részesülhet, s illetékfeljegyzésnek is csak azért volt helye az ügyben, mert nem választott, hanem kirendelt ügyvédje volt. 80. §. Hiányt pótol ez a szakasz, amennyiben eddigelé nem volt határozott rendelkezés arra nézve, hogy újított perekben az illetékek milyen mérvben rovandók le. Minthogy a perújítás a jogorvoslatok közé nem tartozik s a perújítás folytán keletkező eljárás teljesen új eljárásnak tekintendő, természetes, hogy ezen eljárás során felmerülő minden illeték teljes mérvben való lerovása megköveteltetik. ' 81. §. . A szakasz rendelkezése a csődtörvény életbeléptetése alkalmával az igazságügyi ministerrel egyetértőleg kiadott rendelet intézkedésein alapszik, de kü-