Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.
Irományszámok - 1910-1078. Törvényjavaslat a törvénykezési illetékről
456 1078. szám. sabb illetéklerovás a fél azon mulasztásának a következménye, hogy az értéket a 32. §. rendelkezése ellenére bejelenteni elmulasztotta s ezt a hátrányt igen könnyen elháríthatja azáltal, ha a törvény azon rendelkezésének, mely az értékbevallását követeli, eleget tesz. A szakasz második bekezdése alatt foglalt rendelkezés az 1894. évi XXVI, t.-c. 20. §-ából van átvéve. A szakasz utolsó bekezdése azt tartalmazza, hogy abban az esetben, ha az ítéleti vagy egyezségi illeték kiszabásánál megállapíttatnók, hogy a per vagy az eljárás tárgyának értéke 1 /b résszel nagyobb, mint a törvény 34. §-ában meghatározott az az érték, amelynek alapulvétele mellett a fél az eljárás folyamán az illetékeket leróni köteles volt, pótlólag ki kell szabni s be kell szedni azt a különbözetet, mely a lerótt illetékek s az utólag megállapított értéknek megfelelő illetékek között van. Ennek a rendelkezésnek az indoka az, hogy a fél az érték bevallására legyen szorítva, mert különben olyan esetben, amikor a tárgy értéke a 34. §-ban meghatározott értéket meghaladja, a magasabb illeték elkerülése céljából a felek az értéket nem vallanak be, ami a kincstár nagy károsodását vonná maga után. Hogy az illeték pótlólagos kiszabásának csak akkor lesz helye, ha a két érték között 1 /$ rész különbözet van, ez a felek zaklatásának elkerülése céljából történik. ' 68. ós 69. §. Ezek a szakaszok a községi bíróságok (bókebírák) előtti eljárások során lerovandó illetékek mérvét, lerovási módját, idejét ós helyét szabályozzák. E tekintetben fentartattak azok a rendelkezések, amelyek jelenleg érvényben vannak, lényeges eltérés van annyiban, hogy az illeték mérve a legmórsókeltebben emeltetett. Ennek az oka abban rejlik, hogy a községi bíróság hatásköre 40 K értékről 50 K-ra emeltetett fel s ezen felemelés folytán igen sok olyan per, mely eddig a járásbíróságok előtt magasabb illeték lerovása mellett tárgyaltatott, a községi bíróságok előtt csekélyebb illetékek lerovása mellett lesz tárgyalható, így e változás folytán a kincstárt érzékeny veszteség fenyegeti. Gondoskodni kellett tehát ennek a veszteségnek némi ellensúlyozásáról. Ugyanez az oka annak a változtatásnak is, hogy a javaslat értelmében a szóval előterjesztett panaszok is illetékköteleseknek vannak kimondva, Határozott rendelkezések vannak a szakaszokban arra nézve is, hogy a községi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben, ha azok bármi okból a járásbíróságok előtt tárgyaltatnak, le kell róni telje3 mérvben mind azt az illetéket, mely a polgári perrendtartással szabályozott bírói eljárásokban meg van állapítva. Ez a rendelkezés hivatva van megszüntetni azt az ingadozó eljárást, amely abban a kérdésben fenforgott, vájjon az ilyen ügyekben le kell-e teljes mérvben róni az ítéleti illetékeket. Ebben a rendelkezésben ki van fejezve, hogy minden illeték — tehát az ítéleti is, — teljes mérvben lerovandó; ami abban leli indokát, hogy a járásbíróságok előtt a községi bíróságok hatáskörébe tartozó ügyek, mint teljesen új önálló ügyek tárgy altatnak le s a járásbíróságok eljárása az ilyen ügyekben fellebviteli eljárásnak még abban az esetben sem minősíthető, ha a felek a községi bíróságok előtt Ítélettel befejezett ügyet a járásbíróságok elé viszik. A bélyegek felülbélyegzésére, a leletek felvételére, a felemelt illeték alkalmazására vonatkozó intézkedések teljesen megfelelnek a most érvényben levő rendelkezéseknek.
