Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1078. Törvényjavaslat a törvénykezési illetékről

452 1078. szám. 54. §. Az 54. §-ban foglalt rendelkezés az 1873. évi IX. t.-c. 7. §-ából van átvéve s fentartására a kincstár érdekeinek megóvása szempontjából feltétlen szükség van, mert az ügyvéd van abban a helyzetben, hogy az eljárás folyamán felmerülő illetékek lerovásáról a törvényes időben gondoskodjék, amit magától a féltől, akinek a perben felmerülő iratokról ós jogcselekményekről a legtöbb esetben tudomása sincs, — nem lehet követelni. A 25. §-ban jelzett másolatokra járó illeték ós a másolásért lerovandó illeték első sorban való fizetésére azért kellett az eljáró ügyvédet kötelezni, mert ezekre a másolatokra az ő eljárása következtében van szükség s mert ellenkező esetben az ügyvéd munkájának megkönnyítése céljából igen gyakorivá válnék a hiányos benyújtás, ami a bírósági irodák munkáját igen megszaporítaná. Hogy a mulasztás miatt kirovandó felemelt illeték is az ügyvédet terheli, az természetes folyománya annak, hogy a mulasztást az ügyvéd követte el. - 55. §. ; . Az első és második bekezdés alatt felvett intézkedések a jelenleg érvényben levő szabályokból vannak átvéve s a kincstár készpénzben lerovandó határozati illetékkövetélésének ki ellen való érvényesítése felől rendelkeznek. A harmadik bekezdés azt az újabb intézkedést tartalmazza, hogy a készpénzben lerovandó határozati illetékre vonatkozó határozmányok a készpénzben lerovandó egyezségi illetékre is megfelelően alkalmazandók, vagyis hogy ezeknél is az az irányadó az illetékfizetési kötelezettség szempontjából, hogy a felek milyen arányban viselik a költségeket s hogy amennyiben az illeték részben vagy egészben nem lenne a kötelezett féltől behajtható, ugyanazon eljárásnak van helye, mint az ítéleti illetékeknél. Ennek a rendelkezésnek az alapja az, hogy az egyezségek után járó illeték az ítéleti illetéknek negyedrésze, fele, vagy ugyanannyi, mint az ítéleti illeték, ez az illeték az ítéleti illetékkel azonos természetű, nem kifogásolható, tehát ha ez az illeték a behajtás tekintetében is ugyanazon elbánásban részesíttetik, mint a vele teljesen azonos természetű ítéleti illeték. A szakasz utolsóelőtti bekezdése alatt foglalt intézkedés megfelel az e tekintetben jelenleg érvényben levő szabálynak, az utolsó bekezdés alatti intézkedésnél pedig azért van illetékkötelezett félként az megjelölve, akire az ítélettel a tulajdoni haszonélvezeti, vagy használati jog átruháztatik, mert ennek az illetéknek a nagyobb része vagyonátruházási illetéket képez, mél tányos és jogos tehát, hogy ezt az illetéket a szerző fizesse meg. 56. §. ' Ez a szakasz a bélyeg- és illetékszabályok általánosan érvényes alaprendelkezését tartja fenn s a kincstár illetékkövetelésének nagyobb mérvű biztosítását célozza. 57. §. A szakasz első bekezdése alatt felvett intézkedés célja az, hogy elosz" iassa azokat a kételyeket, amelyek fenforoghatnak abban a tekintetben, vájjon