Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1064. Törvényjavaslat a vármegyei közigazgatásról

202 1064. szám. tóságok megegyeztek, a belügyminister engedélye is elegendő, aki ezt az országgyűlésnek utólag bejelenti. Járási beosztás. 3- §• A vármegye területének közigazgatási járásokra osztása, új járás szervezése, meglevő járásnak megszüntetése és a járások területének vagy szókhelyének megváltoztatása a belügyminister hatáskörébe tartozik. A belügyminister e jogát a törvényhatósági bizottság meghallgatásával gyakorolja. A járási beosztásnak lehetőleg össze kell esnie a járásbírósági és az adóhivatali beosztással. Községek. Városok. 4- §• A vármegye hatósága alatt állanak mind a nagy- és kisközségek, mind a rendezett tanácsú városok. A nagy- és kisközségek a járási hatóság útján, a rendezett tanácsú városok közvetlenül állanak a vármegye központi hatósága alatt. A törvényhatósági joggal felruházott városok nem tartoznak a vármegye hatósága alá. A községek ós a városok szervezetéről ós igazgatásáról külön törvények rendelkeznek. II. FEJEZET. Á vármegyei közigazgatás szervezete és a szervek hatásköre. Hatóságok, hivatalok, tisztviselők. 5. §. A vármegye élén a főispán áll. A vármegyében az általános közigazgatás központi hatóságai: 1. a vármegye törvényhatósági bizottsága; 2. a vármegye közigazgatási bizottsága; 3. az alispán; 4. gyámügyekben a vármegye árvaszéke; az általános közigazgatás járási hatóságai : 1. a járási bizottság; 2. a főszolgabíró. A különálló szervezettel alkotott vagy utóbb létesülő minden egyéb közigazgatási hatóságok és hivatalok, amelyeknek feladata a vármegye területén a kisdedóvási, nópoktatásügyi, mezőgazdasági, állategészségügyi, vízügyi, erdészeti, iparügyi, útügyi és bárminő más szakigazgatás ellátása (szakigazgatási