Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.
Irományszámok - 1910-1058. Törvényjavaslat a hatóságok büntetőjogi védelméről
1058. szám. 13 Védelmet nyer az országgyűlés két házának minden tisztviselője, min* den bizottságának tagja, bizottságának kiküldötte e minőségében is. Védelemben részesül az országgyűlés két házának és bizottságának minden közege. Az osztrák delegáció közegét a magyar delegáció közegével egyenlő védelem illeti meg. ''• Szó lehetett volna arról, hogy a törvényjavaslat az osztrák delegáció közegének ópúgy csak viszonosság esetén adjon védelmet, amint azt a fentebb idézett osztrák büntetőtörvényjavaslat a magyar delegáció közegére vonatkozólag teszi. Miután azonban a viszonosságnak feltételül felállítása szükségkép a Btk. mindazon rendelkezéseinek megfelelő átdolgozását igényelné, amelyek az osztrák delegáció védelme felől intézkednek, ez pedig túlmenne a jelen törvónymű célja által megszabott határokon, ily rendelkezés felvételét csak az új büntetőtörvény szerkesztése keretében lehet megfontolás tárgyává tenni. 8. A törvényjavaslat 2. és 4. §-ának első bekezdésében meghatározott bűncselekmény a csoportosulással befejezést nyer. A büntetőjog általános szabálya szerint tehát nem volna mentesítő az elállás vagy a visszalépés. Minthogy azonban előfordul, hogy a csoportosulásban résztvevő egyes személyek eljárásuk jellegének ós következményének tudatára ébrednek, még mielőtt a csoportosuláson kívül egyebet követtek volna el és vagy önként vagy pedig a hatóságnak vagy közegének figyelmeztetésére visszavonulnak, ami már önmagában is csökkenti a csoportosulás veszélyeztető jellegét, de ezenfelül ily irányban a példa vonzóerejével másokra is üdvös hatást gyakorol: a törvényjavaslat a Btk. 159. §-ának analógiájára a tevékenyen bűnbánóknak büntetlenséget biztosít. Ez a büntetlenség azonban csak a csoportosulásra szorítkozik; ha többet követtek el, ha p. o. erőszakot vagy veszélyes fenyegetést használtak, ez a büntethetőséget kizáró ok nem állapítható meg. Semmi esetre nem terjed ki a büntetlenség a felbujtókra és a vezetőkre. Külön rendelkezés nélkül a tevékeny bűnbánatnak szövetség esetében sem volna a büntetéstől mentesítő hatása. Kriminálpolitikai szempont teljesen megokolttá teszi, hogy azt, aki a veszélyes eredmény elhárítását a hatóságnál való feljelentései lehetővé tette vagy legalább is arra törekszik, hogy társait tehetsége szerint a tervezett cselekmény véghezvitelétől visszatartsa, a büntetés elengedésével jutalmazzuk. 9. A törvényjavaslat tartózkodik a szabadságvesztésbüntótés tételeinek súlyosbításától, a bűncselekményeknek arra a körére pedig, amely a bűnügyi hatóságokat leginkább foglalkoztatja, t. i. a hatóság közege ellen való erőszaknak a törvényjavaslat 4. §-ában körülírt esetére a mai börtönbüntetés helyett fogházbüntetést rendel; így lehetségessé válik, hogy a bíróság kivételesen rendkívül enyhe esetben a Btk. 92. §-ának alkalmazásával főbüntetésül pénzbüntetést szabjon ki. Súlyosbítás azonban a pénzbüntetésnek mellékbüntetésül rendelése. A törvényjavaslat úgy ettől a rendelkezéstől, mint pedig attól, hogy bűntett esetében a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését és a hivatalvesztést is meg kell állapítani, erős visszatartó hatást vár. Enyhébbek a mai jognál a törvényjavaslatnak a szövetségre vonatkozó rendelkezései is.
