Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz.

Irományszámok - 1910-1057. Törvényjavaslat az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában kötött szerződés becikkelyezéséről

478 1057. szám. pontja). Ha a bíróság ezt a végrehajtás elrendelésénél hivatalból nem vett& észre, a fél még mindig kereshet kifogás útján orvoslást. A kifogásra alapul szolgáló többi okokat a 14. cikk 2—5. pontjai sorolják fel. A 12. cikkhez. A 12. cikk 1. pontja a végrehajtó állam ellen a másik államban hozott határozat végrehajthatóságát csak kivételesen bizonyos meghatározott esetekben engedi meg. Ez megfelel a nemzetközi jog álláspontjának is. A 12. cikk 2 pontjában foglalt perekben a Pp. 25. és 34. §-a, valamint az osztrák Jurisdiktionsnorm 75. §-a megállapítja ugyan az illetékességet, de nem kizárólagosan. Indokolt, hogy mindezek a perek egy bíróságnál, még pedig az alperes általánosan illetékes bíróságánál indíttassanak, mert ellenkező esetben ellentétes határozatok keletkeznének. A szerződós tehát a kölcsönös végrehajthatóság szempontjából úgy tekinti ezt az illetékességét,. mintha kizárólagos volna. A 13. cikkhez. A 13. cikk megfelel a mostani jngállapotnak és figyelemmel van arra,, hogy a hitelező a végrehajtást oly módon is kórheti, hogy azt közbenjöttével foganatosítsák. A megkeresett bíróság a végrehajtást minden esetben, ha ennek helye van, haladéktalanul elrendeli, ha azonban a végrehajtató a foganatosítást közbenjöttével kérte, a kiküldött addig nem kezdi meg a, végrehajtás foganatosítását, míg a végrehajtató evégett nem jelentkezik. A 14., 15. és 16. cikkhez. A 14., 15. ós 16. cikk a Ppé. 36. §-ában szabályozott kifogást, amelylyel a végrehajtást szenvedő bizonyos esetekben a végrehajtás elrendelése ellen élhet, a szerződésben is fenntartja és lényegileg ugyanoly módon szabályozza, mint azt a magyar törvény teszi. A 14. cikk 3. és 4. pontja nem megtagadási, hanem kifogásolási ok lévén,, a megkeresett bíróságnak csak azt kell hivatalból figyelembe vennie, hogy a perbíróság a határozat jogerőre emelkedését és végrehajthatóságát tanusította-e; másnemű bizonyítékokat a kézbesítés megtörténtéről vagy az eljárásban való részvétel lehetőségéről a végrehajtás elrendelése alkalmából nem kívánhat, de a végrehajtást szenvedő e részben kifogással élhet. A 14. cikk utolsó bekezdése figyelemmel van arra is, hogy az eljárás félbeszakadása esetében, valamint egyes más, a perrendtartásban meghatározott esetekben az idézést az eljárás folytatására ugyanoly módon kell kézbesíteni, mint a keresetlevelet. A 16. cikk értelmében a kifogás valószínűsítése nem szükséges és a kifogás előterjesztése után a végrehajtási cselekmények elhalasztása hivatalból történik akkor is, ha a fél azt nem kérte. Egyebekben a végrehajtás bírósága a végrehajtási cselekmények elhalasztása tekintetében hazai joga szerint, j ár eLígy például hazai joga szerint dönti el, hogy mennyiben folytatható a végre-