Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz.

Irományszámok - 1910-1057. Törvényjavaslat az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában kötött szerződés becikkelyezéséről

472 1057. szám. 3. Az ügyek vitelének illetékessége. Ez az illetékesség megegyezik a Pp27. §-ának 2. bekezdésében és az osztrák Jurisdiktionsnorm 99. §-ának 3. bekezdésében foglalt illetékességgel. A kereskedelmi törvény (1875 : XXXVII. t.-c.) 211. §-ának 6. pontja, valamint a részvénytársaságok, biztosító társaságok, közkereseti ós iparszövetkezet ek kölcsönös bebocsátása iránt Ausztriával létrejött s az 1878: XXII. törvénycikkbe iktatott egyezmény, amelyet az 1899 : XXXIX. törvénycikkbe foglalt módosító egyezménnyel együtt az1908 : XII,törvénycikkbe iktatott szerződés XIX. cikke hatályában fenntartott,, nem zárja ki azt, hogy a külföldi kereskedelmi társaságok nemcsak a belföldi képviselőség által kötött ügyletekből, banem más ügyletekből is belföldön ott legyenek perelhetők, ahol állandó képviselőségük illetőleg ügyeik vitelével megbizott közegük van. 4. A telep helyének illetékessége. Ez a rendelkezés a Pp. 28. §-ában és az osztrák Jurisdiktionsnorm 87 §-ában szabályozott illetékességet ismeri el.. Ez az illetékesség azokra a személyekre is kiterjed, akik nem az ipartörvény rendelkezései alá eső foglalkozást vagy hivatást folytatnak, mint pl. orvosokra, ügyvédekre stb. 5. A teljesítés helyének bírósága. Ez az illetékesség megfelel a Pp. 29. §-ának és némileg eltér az osztrák Jurisdiktionsnorm 88. §. 1. bekezdésében szabályozott hasonló illetékességtől. Ez utóbbi nem állapítja meg a teljesítés helyének illetékességét, ha az idézés az alperesnek a bíróság területén vagy székhelyén kézbesíthető, továbbá az osztrák törvény szerint a teljesítés helyére vonatkozó Írásbeli megállapodásnak azt a kijelentést is magában kell foglalnia, hogy a teljesítési hely kikötése a keresetnek ezen a helyen való megindítására is jogot ad. A szerződés e pontja tehát nem az osztrák, hanem a magyar jog álláspontját foglalja el. A 3. cikk 5. pontjában azt, hogy különös alakszerűség az okiratra nézve nem szükséges, azért kellett kiemelni, mert a Pp. 45. §-a az alávetésen alapuló illetékesség esetében közokiratot vagy a Pp. 317. §-ának megfelelően kiállított magánokiratot kíván. Igaz ugyan, hogy a teljesítési hely illetékességénél a Pp. 29. §-a csak általában okiratról beszél, tehát szintén nem kíván külön alakszerűséget, nehogy azonban esetleg a Pp. 45. §-ában megszabott alakszerűséget esetleg a bírói gyakorlat a teljesítés helyének illetékességénél is alkalmazza, a szerződós 3. cikkének 5 pontja ezt világosan kizárja. Ugyanebből az okból kimondja ez a pont azt is, hogy a teljesítés helyének illetékessége akkor is fennáll, ha az okirat az osztrák Jurisdiktionsnorm 88. §-ának 1. bekezdése értelmében azt a kijelentést foglalja magában, hogy a teljesítési hely kikötése a keresetnek ezen a helyen való megindítására is jogot ad. Magától értetődőnek látszik, hogy ha a teljesítés helye okiratból megállapítható, a teljesítés helye szerinti illetékességet nem szüntetheti meg az, hogy a felek az ezen a helyen való perelhetőséget is kijelentik az okiratban. Nehogy azonban a magyar bíróság az ily kijelentésből azt következtesse, hogy most már alávetésen alapuló illetékességről van szó, amelyhez közokirat vagy a Pp. 317. §-ának megfelelően kiállított magánokirat volna szükséges, a szerződés világosan kimondja, hogy a teljesítóíd hely illetékessége ily kijelentés mellett is fennáll. Az 5. pont 2. bekezdése rószletügyletből származó követelésre nézve ezt az illetékességet éppúgy kizárja, mint a Pp. 29. §-a. Míg azonban a most idézett törvényszakasz ezt az illetékességet ily esetben csak a Pp. hatályosságának területén lakó vevővel szemben zárja ki, addig a szerződés minden részletügyletből származó követelésre nézve kizárja azt. Ennélfogva a teljesítés helyének illetékessége a magyar perbíróság előtt osztrák területen