Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz.

Irományszámok - 1910-1057. Törvényjavaslat az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában kötött szerződés becikkelyezéséről

460 1057. szám. c) ha annak az országnak bíróságai, ahol az ítélet keletkezett, a viszonosságot gyakorolják, amely körülményt azonban vélelmezni kell. 3. Horvát-Sziavonországokban az 1852. évi szeptember hó 16-án kelt ideiglenes polgári törvénykezési rendtartásnak a fenti I. 2. pontban idézett 550. §-a mellett az 1876. évi december hó 17-ón kelt autonóm törvény 4. §-a is irányadó, amely következőkép rendelkezik: »01y végrehajtások, melyeket a magyar korona azon országainak bíróságai engedélyeztek, ahol a jelen törvény érvénnyel nem bír, valamint oly végrehajtások, amelyekre a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok bíróságai adtakiengedélyt, az illető bíróságok megkeresése folytán az itteni bíróságok által, ezen törvény határozmányai értelmében foganato sí tandók«. A horvát-szlavonországi bíróságok az 1852. évi ideiglenes polgári törvénykezésirendtartás 550. §-a, valamint az 1876. évi december hó 17-én kelt autonóm végrehajtási törvény 4. §-a értelmében minden olyan végrehajtást, beleértve a biztosítási végrehajtást is, kötelesek foganatosítani, amelyet az osztrák bíróságok elrendelnek, tekintet nélkül arra, hogy azt milyen címen rendelték el, feltéve, hogy nem ütköznek az ott érvényben álló 1852. évi büntető törvénykönyv 36. ós 23ö. §-aiba. De ha a végrehajtató közvetlenül fordul a végrehajtás elrendelése céljából a horvát-szlavonországi bíróságokhoz, akkor az 1852. évi ideiglenes polgári törvénykezési rendtartás;439. ós 550. §-a teljes mórtékben nyer alkalmazást, ami annyit jelent, hogy csak jogerős bírói ítéletek hajtandók végre, amelyek alatt azonban a váltóeljárásban és a meghagyásos eljárásban (Mandatsverfahren) kibocsátott fizetési meghagyásokat ós ezekhez hasonló végrehajtható bírósági határozatokat és egyességeket is kell érteni. 4. Tekintettel mindezekre a jogszabályokra, az 1896. évi május hó 27-ón kelt osztrák végrehajtási törvény kedvezményeket biztosít a magyar szent korona országaiban keletkezett végrehajtási címeknek, de 86. §-ában a viszonosság kifejezett megállapítását kívánja. A magyar kir. kormány tehát ebben a tekintetben az osztrák cs. kir. igazságügyminiszter irányában a fenti I. 1—3. pontokban jelzett hazai jogszabályoknak megfelelő nyilatkozatokat tett, még pedig a szorosabb értelemben vett Magyarországra, ideértve Fiume városát ós kerületét is, a m. kir. igazságügyminiszternek 1897. évi november hó 16-án 61.944. szám alatt és 1897. évi október hó 23-án 58.503. szám alatt kelt átirataival és Horvát-Szlavországokra nézve a bánnak nyilatkozata alapján a magyar kir. miniszterelnöknek 1897. évi december hó 11-ón 19.913. szám alatt kelt átiratával. A magyar kir. kormány és az osztrák cs. kir. igazságügyminiszter közt a végrehajtási viszonosság tárgyában ezen az alapon létrejött megállapodás részleteit a szorosabb értelemben vett Magyarországra, ideértve Fiume városát és kerületét is, a magyar kir. igazságügyminiszter 1897. évi december hó 22-én 71.392. szám alatt, Horvát-Szlavonországokra nézve pedig a bán 1898. évi január hó 15-én 307. szám alatt kelt rendeletével közölte. Az osztrák cs. kir. igazságügyminiszter e tárgyban 1897. évi december hó 13 án bocsátott ki rendeletet, amelyben egyfelől a szorosabb értelemben vett Magyarországra, ideértve Fiume városát és kerületét is, valamint Horvát-Szlavonországokra nézve, másfelől az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokra nézve a kölcsönös végrehajtási jogsegély tárgyában létrejött megállapodásokat összefoglalta.