Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz.
Irományszámok - 1910-1056. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló 1911:I. törvénycikk életbelépésének meghatározásáról
450 1056. szám. Az életbelépés végső időpontjának ilyen meghatározása ellen már az idézett törvény előkészítésekor több oldalról félhozták, hogy a szeptember hó 1-ére megszabott időpont a legalkalmatlanabb új eljárási törvény életbeléptetésére. Ebben az időpontban a bíráknak és a bírósági személyzet többi tagjainak egy része még szabadságidőn távol'van, az új eljárás tehát megfogyatkozott személyzetet talál a bíróságoknál; a szabadságidő alatt továbbá a bíróság hátraléka is megszaporodik és így nagyobb tömegű hátralókkal kell a bíróságnak az új eljárást megkezdenie, míg az év végóig a hátralók nagy része már fel lóvén dolgozva, az új óv elején történő életbeléptetés ebből a szempontból a legalkalmasabb. De legalkalmasabb az év elején történő életbeléptetés azért is, mert az új polgári perrendtartással egyidejűleg új ügyviteli szabályokat is életbe kell léptetni, az ilyen szabályoknak évközben életbeléptetése pedig a régi kezelési könyvek lezárásával, a statisztikai adatoknak eltérő szempontok szerint gyűjtésével és összeállításával a bíróság belső ügyvitelében ós ügykezelésében későbbi időre is kiható sok zavart ós bonyodalmat okozhat,^ míg az év elején, amikor úgyis új kezelési könyveket ós új adatgyűjtést kell kezdeni, az új szabályokra való átmenet minden zavar nélkül könnyen megtörténhetik. Az 1912 : LIV. törvénycikk megalkotásakor felhozott ezek az érvek most még nagyobb jelentőséget nyertek annálfogva, hogy a bírósági hátralékok az azóta lefolyt időben a kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt nemcsak nem csökkentek, hanem megnövekedtek és így a törvénynek szeptember hó 1-vel életbeléptetése annál inkább kockáztatná az új törvény sikerét. Ezért, habár az igazságügyi kormány az életbeléptetés munkájával annyira haladt, hogy ebből a szempontból az 1914. évi szeptember hó 1-én történő életbeléptetésnek sem volna semmi akadálya, mégis figyelemmel a fentebb előadott nyomós érvekre, helyesebb a polgári perrendtartás életbelépését az év elejére, 1915. évi január hó 1-ére elhalasztani. A törvényjavaslat 1. §-a ezt az elhalasztást mondja ki, 2. §-a pedig a szokásos végrehajtási rendelkezést tartalmazza. Budapesten, 1914. évi június hó 5-én Balogh Jenő s. k.' } in. Jcir. igazságügy minii-zler,
