Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz.
Irományszámok - 1910-1033. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1912. évi állami zárszámadásról és a m. kir. állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről
228 1033. szám XX. törvénycikk alapján a balatonvidéki vasút építésére fordították. A földgáz-, petróleum- és káliumkutatásnál 832 ezer K többkiadás merült fel, amiből 307 ezer K fúróberendezésekre, 426 ezer K beépített fúrócsövekre és 99 ezer K a kolozsvári Magyar-utca 41. szám alatt levő 4 hold 805 nöl területű telek megszerzésére esik. Az állami középiskoláknál és középiskolai inter^ nexusoknál 501 ezer Kt tesz a többkiadás, mely a budapesti VI, VII. és X. ker., valamint a. tordai és fiumei állami főgimnáziumokkal, továbbá a budapesti II. ker. és a zsolnai állami főreáliskolákkal kapcsolatban telekszerzési, illetve építési és berendezési költségek fejében merült fel. Az országos magyar képzőművészeti főiskolánál 450 ezer K előirányzat nélküli kiadás van, mely a Kerkápoly—Bodor-féle alapítványtól megvásárlandó gellórthegjá ingatlan megszerzésére fordíttatott. Az elemi iskolai tanító-, tanítónő- és kisdedóvónőképzőintézeteknél 389 ezer K előirányzat nélküli kiadás mutatkozik, amelyből 296 ezer K a sárospataki állami elemi iskolai tanítóképző-intézet internátusa új épületének, 79 ezer K pedig a budapesti I. ker. állami elemi iskolai tanítóképző-intézet új épületének építésére esik; a többi 14 ezer K a kiskunfélegyházai és a sepsiszentgyörgyi állami elemi iskolai tanító-, illetve tanítónőképző-intézetekkel kapcsolatban bebútorozási költségek ós perköltségek, valamint kertkibővítés céljából megvásárolt telek vételára fejében merült fel. A tudományos irodalmi és közművelődési célok támogatáséinál 300 ezer Kt költött a kormány előirányzat nélkül a fiumei scarpatéri állami elemi iskola felépítésére megvett telkekkel szomszédos és a fiumei kultúrház céljaira szolgáló ingatlanok megvételére. A rendes, átmeneti és beruházási kezelésben fentebb fel nem sorolt túlkiadások és előirányzatnélküli kiadások a megnevezetteknél kisebb összegűek •és kisebb jelentőségűek. A megtakarítások közül említést érdemelnek a rendes kezelésben: a 4°/o-os magyar járadókkölcsönnél és a 4 1 /2°/o-os magyar kir. állami pénztárjegyeknél 7'241 millió. K, a pénzverés- ós fémbeváltásnál 6"280 millió K, a selyemtenyósztós emelésénél 2547 millió K, az országos betegápolási alapnál 765 ezer K, a közösügyi kiadásoknál 760 ezer K, a honvédségi magasabb parancsnokságoknál és hatóságoknál 659 ezer K, a kőszónbányászatnál 627 ezer K, a fómkohászatnál 514 ezer K, a vasúti kamatbiztosítás alapján nyújtott előlegezéseknél 497 ezer K, a törvényhatóságoknál és községeknél 472 ezer K, a pénzügyőrségnél 465 ezer K, az egyes tárcákat terhelő kölcsönöknél 336 ezer K, a honvédségi szakképzésnél 290 ezer K, a honvédségi nevelő- és képzőintézeteknél 259 ezer K, a kir. törvényszékeknél ós járásbíróságoknál 254 ezer K, a kir. ítélőtábláknál 221 ezer K; a rendkívüli kiadások átmeneti kezelésében: a pénzverés ós fémbeváltásnál 8047 ezer K, az állategészségügynél 506 ezer K, az ipari ós kereskedelmi céloknál 349 ezer K, a hajózásnál 306 ezer K, a földadókataszter kiigazításánál 269 ezer K; a rendkívüli kiadások beruházási kezelésében csak egy helyen, nevezetesen a pénzügyi tárca »Allami épületek* címének kezelésében a ministeriumok elhelyezésére szolgáló építkezéseknél fordul elő a hitellel szemben jóval — 280 ezer K-val — kisebb utalványozás, ez azonban nem jelent valóságos hitelmegtakarítást, mert ennek ellenében az igazságügyi tárcánál ugj^anennyi utalványoztatott előirányzat nélküli kiadásként az igazságügyi palota ós a központi járásbíróság építkezéseinek költségeire; a többi számadási ág beruházásainál kisebb összegű 200 ezer K-t el nem érő megtakarítások vannak, melyek végeredményben 357 ezer K-t tesznek.
