Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz.

Irományszámok - 1910-1033. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1912. évi állami zárszámadásról és a m. kir. állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

226 ./ 1033. szám. őszi kalászosokat ki kellett szántani s ezen területet az évszak előrehaladottsága miatt legnagyobbrészt már csak takarmánynövényekkel lehetett bevetni. Ennek következtében az újbóli szántás és vetés költségei, az őszi gabonavetések legnagyobb részének elpusztulása folytán szükségessé vált búza- és rozsvásárlások, valamint a szükséges szalma beszerzése oly kiadásokat okoztak, melyeknek költségvetési fedezete nem volt. A sótermelésnél jelentkező 252 ezer K túlkiadást a gabona, tűzifa és általában az összes üzemi és építkezési anyagok árának nagymérvű emelkedésén kívül az is okozta, hogy egyes üzemi építményeket, valamint tiszti és altiszti lakóházakat sürgősen tatarozni kellett. Az egészségügyi intézményekre fordított 239 ezer K túlkiadás egészben a dologi kiadásokra esik s az általános drágaságon kivül a beteglétszám nagymérvű emelkedésében találja magyarázatát. A felekezeti, törvényhatósági és középiskolai iskolák segélyezésénél kimutatott 239 ezer K túlkiadás oka az, hogy ezen középiskolák úgy szolgálati, mint javadalmazási viszonylataikra nézve egymástól eltérő ós különböző tizenkét statust alkotván, ezek személyzeténél a hullámzás előre pontosan, meg nem állapítható, főleg átmeneti időben, amikor a statusrendezés egész teljességében nem épült ki; továbbá oly szerzetesrendi tanárok fizetéskiegészítéséről, is gondoskodni kellett, akik eddig ebben még nem részesültek, végül a szóban levő középiskoláknál működő hitoktatók díját is ki kellett egészíteni. A gazdasági munkás- és cselédügyek ellátására az előirányzaton kivül még 202 ezer K utalványoztatott főként az jsetleges munkásmozgalmakkal szemben az 1912. évi aratási munkálatok zavartalan lefolyásának biztosítása érdekében. A rendkívüli kezelés átmeneti részében a rendkívüli közösügyi kiadások körében 20-885 millió K előirányzat nélküli kiadás fordult elő, amennyiben az 1910. évi közösügyi zárszámadásra alapított végleges leszámolás szerint a rendkívüli kezelésből a magyar szent korona országaira eső tartozás fejében 5-815 millió K és a bizonytalan külpolitikai helyzetből kifolyólag a közös hadsereg 1912. évi rendkívüli szükségletének fedezésére kieszközlendő hitel terhére igénybe vett 41-337 millió K előlegből a magyar szent korona országaira eső hányad fejében 15-047 millió K volt fizetendő az előirányzat letétén kívül. Ezenkívül a Boszniában ós Hercegovinában levő parancsnokságok, csapatok ós intézetek rendkívüli szükséglete is nagyobb volt az elő míiryzatnál. Az állami előlegeknél 11-496 millió K-t költött a kormány előirányzat nélkül, amiből a vármegyei háztartási és út-alapok hiányainak ideiglenes fedezésére 8'124 millió K, a különböző községekben a tűzkárosult lakosok segélyezésére 905 ezer K, vasútépítési és ezzel kapcsolatos, halaszthatatlan beruházási költségekre a segesvár—szentágotai b. é. vasút részvénytársaságnak 799 ezer K, árvízkárosult lakosok felsegélyezésére 746 ezer K, árvédelmi, belvízrendezési és vízszabályozási célokra 504 ezer K, végül a szélvihar által okozott károk enyhítésére 418 ezer K esik. A honvédségi csapatoknál 3-528 millió K előirányzatnélküli kiadás mutatkozik, melyből téli óvó-ruha beszerzésére 2-690 millió K, népfelkelési beszerzésekre 640 ezer K és az 1888. évi XVIII. t.-cikk alapján behivott legénység után felmerült rendkívüli kiadásokra 205 ezer K fordíttatott. A pénzügyi tárca különféle kiadásainál 2'072 millió K előirányzatnélküli kiadás van, amelyből az országos munkásbetegsególyző- és balesetbiztosítópénztárnak az állami alkalmazottak után az 1907. évi XIX. t.-c. alapján fizetendő járulék hátraléka fejében 1-5 millió K, továbbá különböző közérdekű vízszabályozó és ármentesítő társulatoknak 563 ezer K volt folyósítandó állami hozzájárulásként, mint-