Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz.
Irományszámok - 1910-1029. A közigazgatási bizottság jelentése a m. kir. belügyministernek az országgyülési képviselőválasztó-kerületek részletes beosztásáról szóló előterjesztése, - valamint ezzel kapcsolatban Eger rend. tan. városnak a város önálló képviselőküldési jogának meghagyása iránt benyujtott kérvénye tárgyában
1029. szám. 183 Ebből a gondolatból kiindulva főként azt kell kutatnunk, vájjon az «gyes kerületek népesség és választók száma szerint arányosan osztattak-e be, másrészt pedig, hogy a részletes beosztás keresztülvitelénél a magasabb kultúra s az emelkedettebb gazdasági fejlettség figyelembe vótetett-e? A kerületek arányossága s a kulturális fejlettség figyelembevétele volt ugyanis a törvénybe cikk elyezett törvényhatóságok szerinti beosztásnak is főiránya. A íészletesen megállapított kerületek egymáshoz való aránya tekintetében a következőket vagyunk bátrak előadni: Az 1910. évi népszámlálás alataiból a^ 1913. évi XIV. t.-c. alapján megállapítható választók száma 1,838.378; a választők ezen számából a 435 kerület mindegyikére átlagosan 4.226 v.Ja-iztó jut. Középnagyságúnak tehát azok a kerületek tekinthetők, m lyékben a választók száma 3.000 és 6.000 közt ingadozik. Ilyen kerület lesz 220, tehát a', összes kerületek 51 °/o-a ; 2.000 és 3.000 választó közötti kerület lesz 64; 5.000 ós 6.000 választó közötti 96. Ezek, mivel a 4.226-ot tevő országos átlagtól annak 50%-ánál többel nem különböznek, még mindig normilis nagyságú kerületeknek tekin 1hetők, úgy, hogy a normális kerületek sáma 380 lesz, azaz az összes kerületek 87'3%-a. Ezt az arányt feltűnő kedvezőnek kell mondanunk 2.000 választón aluli kerület csak 22; vagyis 5-l°/° lesz, — 6.000 választón felüli kerület pedig 33, — tehát 76°/o, — várható. A szélsőségek ezek szerint elenyészően csekély hányadot tesznek. A legnagyobb kerület (Bozovics, Krassószörény vármegye) a maga 9.099 választ'jávai 6-5-szerese, a legkisebb (Marosvásárhely II. Í keiületnek, ahol a választók előrelátható száma 1.396. Ausztriában 274 szerese, Angliában 30-4-szerese, Németországban 31 -7-szerese és Franciaországban 10-6-szerese a legnagyobb kerület a legkisebbnek. A tiz legnagyobb kerületnek Összesen 81.943 választója lesz, míg a tiz legkisebb kerület összesen 16.573 választót íog magában foglalni. Ezek szerint a tiz legnagyobb kerületnek ötször annyi választója sem lesz, mint a tiz legkisebbnek, mig Ausztriában 18'1-szer, Angliában l26-szer, Németországban 12-~szer és Franciaországban ötször annyi a tiz legnagyobb kerület választóinak összes s;áma, mint a tiz legkisebb kerületéé. A kulturális fejlettség figyelembevételének fokát leginkább a városokra vonatkozó adatokból állapíthatjuk meg. Összesen lesz 66 törvényhatósági városi, 21 önálló rendezett tanácsú városi és 18 olyan kei ület, melyben a székhelyül kijelölt rend.tan. város választói a kerület összes választóinak többségét teszik, ahol tehát a városi elem — a vidéki elemet majorizálván, — döntő befolyással bir. Az eddigi 85 városi kerülettel szemben tehát 105 városi kerület lesz, összesen 413.614 választóval. Ez a 105 kerület az összes kerületeknek 24 , l°/o-a, ezzel szemben a bennük található választók száma az összes választók számának csak 22:5 0 /o-a, tehát a városi műveltebb lakosság több kerületben fog érvényesülni, mint amennyi reája a nyers választói szám alapján esnék. Még kedvezőbb képet nyerünk, ha a városokra vonatkozó adatok vizsgálatánál eltekintünk a székesfővárosra vonatkozó adatoktól. Az 1914. évi XV. t.-c. ugyanis a székesfővárosra nézve kevesebb kerületet állapított meg, mint amennyire az a statisztikai adatok alapján igényt tarthatna, — aminthogy ezen intézkedést a közigazgatási bizottság annak idején az ezen törvényjavaslatára vonatkozólag tett jelentésében részletesen megindokolta. A székesfővárostól eltekintve egy-egy városi kerületre esik átlag 3.424 választó, — tehát jóval kevesebb, mint az országos átlag. A vidéki városi kerületek az összes
