Képviselőházi irományok, 1910. XL. kötet • CLXVIII-CCVI. sz.

Irományszámok - 1910-CLXIX. Törvényjavaslat az egységes birói és ügyvédi vizsgáról

CLXÍX. szám. CLXIX. ssám. Törvényjavaslat az egységes birói és ügyvédi vizsgáról. (A képviselőház által-elfogadott szerkezet.) 1. A vizsga és előfeltételei. ' ' i- §• ' A gyakorlati bírói vizsgálat és az ügyvédi vizsga helyófre a jelen tör­vényben szabályozott egységes bírói és ügyvédi vizsga lép. 2. §. A vizsga tárgyai: a magánjog és a büntetőjog anyagi és alaki részének összes ágai, nevezetesen az általános polgári, az úrbéri és a telekkönyvi jog, a kereskedelmi-, a váltó-, a csőd- és a bányajog, a polgári peres és nem peres eljárás, a büntetőjog és a bűnvádi eljárás; úgyszintén a magyar közjog, vala­mint a közigazgatási és a pénzügyi jognak azok a szabályai, amelyeknek ismerete a bírói ós az ügyvédi hivatáshoz szükséges. A vizsga írásbeli ós szóbeli. A szóbeli vizsga nyilvános. A vizsga nyelve a magyar. Fiume városára ós kerületére nézve a fenn­álló gyakorlat érintetlenül marad. ' • Vizsgára csak azt lehet bocsátani, aki: 1. a jogi ós államtudományi tanulmányok szabályszerű befejeztével bel­földi tudományegyetemen a jogtudori oklevelet megszerezte ós ez után 2. legalább három éven át joggyakorlaton volt. Aki a jog- és államtudományi szakban mint egyetemi vagy jogakadé­miai nyilvános rendes vagy rendkívüli tanár belföldön három éven át mű­ködött és az 1. pontban megkívánt kelléknek megfelel, azt vizsgára kell bocsátani akkor is, ha nem volt joggyakorlaton. E kellékek alól felmentésnek helye nincs. A joggyakorlat idejét a fegyelmi bíróság meghosszabbíthatja (16. §.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom