Képviselőházi irományok, 1910. XXXIX. kötet • 990-1022. sz.

Irományszámok - 1910-992. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyűléshez a komárom-gutai helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában

992. szám. 29 kezeteire vonatkozó 1907. évi 30.666/906. szám alatt kiadott szabályrendelet mértékadó, amennyiben azonban az szükségesnek mutatkozik, még más műtárgyakon is elrendelhető korlát. Korláttal ellátandó hidakon nemcsak a tartószerkezeteken, hanem a csatlakozó falazatokon is kell korlátot alkalmazni, továbbá a' pályaszerkezetet akként kell létesítem, hogy kétoldalú korlát esetén a korlátok között levő egész szélesség, oly esetekben pedig, midőn egyoldalú korlát engedélyeztetik, a korlát felé eső oldal járható legyen. A nyilt vasúti áteresztők és hidak tartószerkezetei általában 6.000 kilogramm keréknyomás és a vasúti vashidakra vonatkozó fentemlített szabályrendeletben megállapított igénybevételek alapulvételével számítandók és szerk esztendők. A 15 méter és ennél nagyobb össznyilású hidakon a sinek között recés vaslemezekből álló burkolat létesítendő. Oly vonalrészeken, amelyeken elsőrendű vasúti felépítmény lesz alkalmazandó, az alépítmény is elsőrendű vasutaknak megfelelően állítandó elő. Támasztó- és bélésfalak építéséhez kő-, tégla- vagy portlandcement betonanyag használandó. A szerint, amint az — tekintettel a célra és rendeltetésre, valamint a számba jövő egyéb körülményekre — megengedhetőnek fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok esetleg habarcs nélkül szárazon is lesznek rakhatók. Pályaáthidalások hidfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei és boltozatai — amennyiben ilynemű műtárgyak az engedélyezett vasúton egyáltalában kivitelre kerülnének — kőből, téglából vagy portlandcementbetonból, tartószerkezetei pedig fából vagy vasból lesznek előállítandók; megjegyeztetvén, hogy fatartószerkezetek mellett, pillérek helyett falazott lábazatokra állítandó fajármak is alkalmazhatók. Pályaáthidalások egészen vasbetonból is készíthetők. Közutak átvezetésére szolgáló pályaáthidalások tervezésénél és építésénél különösen a tartószerkezet számításánál alapul veendő terheléseket, valamint a hidpálya elrendezését ós. szerkezetét illetőleg, az érintett közutak műtárgyaira nézve érvényben álló szabályok és szabványok is figyelembe veendők lesznek. Pályaáthidalások, valamint támasztó- és bélésfalak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek készítendők, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapíttatni. Útátjárók, párhuzamos utak, útszabályozások és állomási hozzájáró utakban a szükséghez képest megfelelő számú és nyílású áteresztők vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidak, illetőleg alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett, egészen fából is készíthetők. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve általában véve a hasonnemű és szerkezetű vasúti áteresztőkre vonatkozólag előirt feltótelek mérvadók; 0-30 méternél nem nagyobb nyilassal biró fedett útáteresztők helyett — alárendelt jelentőségű községi vagy mezei utakon — tölgy vagy vörös fenyőfatömlők is alkalmazhatók. Megjegyeztetik ide vonatkozólag, hogy állami, tötvényhatósági ós egyáltalán fontosabb közutakon építendő műtárgyakra nézve az érvényben levő közúti szabványtervek mérvadók. Általános érvénnyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkal-