Képviselőházi irományok, 1910. XXXVIII. kötet • 973-989. sz.

Irományszámok - 1910-973. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztó-kerületek számának és székhelyének megállapitásáról

40 973. szám. magyar . . 125.560 = 86-4 % német . . . 1.079 = 0-7 , tót . . . 84 — O'l „ román . . . 17.984 = 12-4 „ • • . V b5.342. 188 13 3 431 = o-i % oo . 00, 03 . 15. Csík vármegye. Összes polgári népesség 1910. dec. 31-én Az összes polgári népesség megoszlása anyanyelv szerint ruthén . . horvát ;'•;»•' szerb . . . egyéb . . írni-olvasni tud összesen 70.933, a 6 éven felüli népesség 58'8%-a. Az 1913. évre érvényes állandó névjegyzékbe fölvett választók száma: 6.008. Az 1910. évi népszámlálás alapján kiszámítva : régi. választó 5.556, új választó 3.781, választó összesen 9.337. Választókerületek száma jelenleg 4, jövőre 4. Egy választókerületre esni fog átlagosan 36.336 lélek, 2.334 választó. CsíJc vármegye eddig négy választókerületre volt felosztva,, s bár a számszerű adatok legföljebb három kerület alakitására nyújtanak támpontot, mégis a statusquo fentartását, s négy választókerület megállapítását tartom helyesnek. Csíkban ugyanis — valamint a hozzá hasonló többi székely vármegyében — eddig a régi jogú választók birtak nagy súlylyal. Ennek a történeti jognak az értékét s kellő érvényesülését most főleg a mostoha természeti viszonyok közt levő s közlekedésügyi szempontból hosszú ideig elhanyagolt vármegyének szegénysége rontaná le, s igy a vármegye lakossága a politikai jogok jóval kisebb mértékében részesülne, mint amennyit századokon át gyakorolt. Mint határszéli vármegye pedig Csík ma sem veszítette el jelentőségét, s igy nemcsak a szerzett jogoknak s a történelmi folytonosságnak méltánylása, hanem a fontos földrajzi helyzet kellő mérlegelése is indokolttá teszi, hogy Csík vármegye kerületeinek számát ne csökkentsük. A vármegye némely részében ujabb időben tapasztalt föllendülés különben valószínűvé teszi, hogy népe gazdasági erő dolgában is gyarapodó lesz, s a mellékleten közölt számszerű adatok kedvezőtlen mérlege csak időleges. Annál inkább remélni lehet ezt, mert Csík vármegyében ezidöszerint még nagyon alacsony (négyzetkilométerenkint 28-8) a népesség sűrűsége; a tényleges népszaporodás azonban az utolsó évtizedben a legkedvezőbbek egyike volt, s ha a mezőgazdasági népesség nagyobb szaporodására a művelhető terület korlátolt volta miatt nem is gondolhatunk, az ipar fejlesztésével a vármegye népességének számban és gazdasági erőben jelentékeny elöbbrevitelére lehet még kilátás. 16. Csongrád vármegye. Összes polgári népesség 1910. dec. 31-én ' . . . . 144. \ Az összes polgári népesség megoszlása anyanyelv szerint: magyar ... 143.806 = 99-5 % német . . . 170 = O'l „ tót .... 264 = 0-2 „ román ... 23 = 00 „ írni-olvasni tud összesen 86.028, a 6 éven felüli népesség 716°/o-a. Az 1913. évre érvényes állandó névjegyzékbe fölvett választók száma: 7.679. Az 1910. évi népszámlálás alapján kiszámitva: régi választó 6.556, új választó 3.639, választó összesen 10.195. Választókerületek száma jelenleg 4, jövőre 3. Egy választókerületre esni fog átlagosan '48.198 lélek, 3.398 választó. rulhén . . — % horvát . . 8=0-0, szerb . . . 42 = 0-0 , egyéb . . . 280 —i 0-2 „