Képviselőházi irományok, 1910. XXXVIII. kötet • 973-989. sz.
Irományszámok - 1910-973. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztó-kerületek számának és székhelyének megállapitásáról
34 973. számfolytonosság iránt való tiszteletből sem volna indokolj s ma sem tartanám helyesnek, hogy akadjon olyan vármegyei törvényhatóság, amelyet csak egy képviselő képvisel az országgyűlésen. , 5. Bács-Bodrog vármegye. Összes polgári népesség 1910. dec. 31-én 632.211. Az összes polgári népesség megoszlása anyanyelv szerint: magvar . .267.428 = 42-3% ruthén 10.399== 1-7 V német. . . 178.920 = 28-3 „ horvát. ..... 516== 0"1 „ tót .... 28.497 = 4-5 „ szerb 117.846 = 18'6 „ román . . 176 = 0 4 0 „ egyéb (bunyevác stb.) 28.429 = 4;5 „ írni-olvasni tud összesen 392.981, a 6 éven felüli népesség 73'7%-a. Az 1913. évre érvényes állandó névjegyzékbe fölvett választók száma: 43.322. Az 1910. évi népszámlálás alapján kiszámítva (a Bajához csatolni javasolt Vaskút község nélkül): régi választó 37.595, új választó 27.441, választó összesen 65.036. Választókerületek száma jelenleg 12, jövőre 12. Egy választókerületre esni fog átlagosan 52.252 lélek, 5.420 választó. Bács-Bodrog vármegyének eddig tizenkét választókerülete volt, s ezt a számot vélem föntartandónak továbbra is. A többi tényező mellett különösen népének vagyoni helyzete a kerületek szaporítása mellett szólana ugyan, de ebben a tekintetben nagyobb arányú további fejlődés már alig várható: a lakosság ugyanis legnagyobb részben mezőgazdasági foglalkozású, az iparosság szerepe a vármegyében viszonylag elég jelentéktelen. Népesedés szempontjából sincs kilátás fejlődésre; a nem kedvezőtlen természetes szaporodás mellett is hosszabb idő óta tartó folytonos stagnációt tapasztalhatunk, mert az el- és kivándorlás egyre apasztja népességét: ezért tehát kerületeinek eddigi száma jövőre is elégségesnek mutatkozik. A vármegye területén fekvő városi törvényhatóságok szintén eddigi kerületeiket tartanák meg továbbra is, sőt Bajához, a legkisebbhez, egy község csatolása szükségesnek mutatkozik, mert e város népessége és választóinak csekély száma a külön kerület fentartását kellően nem indokolja. 6. Baranya vármegye. Összes polgári népesség 1910. dec. 31-én ........... 302.423. Az összes polgári népesség megoszlása anyanyelv szerint: magyar . . . 157.846 = 52-2 % ruthén .... —, — — X német. . . .105.905 = 35-0, horvát 9.469= 3"1 „ tót 230 = 0-1 , szerb ..... 12.920 = 4"3, román .... 24 = 0"0 „ egyéb (sokác stb.) 16.029 = 5*3 „ írni-olvasni tud összesen 204.587, a 6 éven felüli népesség 77'5%-a. Az 1913. évre érvényes állandó névjegyzékbe fölvett választók száma: 26.018. Az 1910. évi népszámlálás alapján kiszámítva: régi választó 23.969, új választó 22.453, választó összesen 46.422. Választókerületek száma jelenleg 7, jövőre 8. • . Egy választókerületre esni fog átlagosan 37.803 lélek, 5.803 választó. : Baranya vármegyében, amint a választókerületek megállapításánál figyelembevehető tényezők számtani átlaga is mutatja, a kerületek számát az eddigi hétről nyolcra kell emelni. Legkevésbbé a népesség nyers száma indokolná ezt; Baranya népessége az utóbbi évtizedekben stagnálónak mutatkozott, egyrészt a születések szá-
