Képviselőházi irományok, 1910. XXXVIII. kötet • 973-989. sz.

Irományszámok - 1910-978. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése a váltójog egységesítésére vonatkozó 964. és 965. számú két törvényjavaslat tárgyában

146 978. szám. Természetesen az anyagi jognak ez az egységesítése az államok ily nagy számá­ban csak olyképen sikerült, hogy a szerződő államok jogának egyenlősítése mellett is meg kellett engedni, hogy mindegyik állam az egységes szabályzatot egyes meg­határozott kérdésekben módosíthassa és kiegészíthesse, a váltójog egyes részei pedig egyáltalában ne vonassanak az egységesítés körébe. Az egyezmény legnagyobb része azokat a fenntartásokat tartalmazza, amelyek alapján az egyes államok törvényhozásának ezekre a módosításokra és kiegészíté­sekre joga van. Az egységes váltójogi szabályzat különösen a francia és a német váltójogi rend­szert egyenlősítette. Túlnyomó részben azonban a német váltójogi rendszer érvé­nyesült. Ezen rendszeren alapszik az 1876. évi váltótörvényünk is. így tehát az alapelvek tekintetében nálunk nem fog változás beállani. Mindazonáltal alig van jalenlegi váltótörvényünknek rendelkezése, amely szószerint megegyeznék az egy­séges szabályzat megfelelő rendelkezésével. Hogy csak a fontosabbakat emeljük ki, az egységes szabályzatban a mai joggal szemben módosítások a következők : a váltó kellékeinek csökkentése, — a telepített váltó fogalmának kiterjesztése az intéz vé­nyezett lakóhelyén ugyan, de harmadik személynél fizetendő váltóra, — egyes váltóknál a kamat kiköthetése, — a zálogforgatmány meghonosítása, — a lejárat utáni forgatmány egyenlővé tétele a lejárat előtti forgatmánnyal, — az el nem fogadható váltó elismerése, — az intézvényezettnek az elfogadásra adott meggon­dolási idő, az elfogadásnak bizonyos esetekben visszavonhatósága, — az elfogadóval szemben az óvásnak minden esetben szükségtelensége, — a biztosítási visszkereset megszüntetése, illetőleg helyettesítése a lejárat előtti fizetési visszkeresettel, • - az erőhatalom befolyásának szabályozása, (melyet különben az 1912 : LXIV. törvénycikk nálunk már is törvényerőre emelt), — az elévülés új szabályozása stb. Ámbár ezek az újítások nagyrészt csak részletkérdésekre vonatkoznak, az egységes szabályzat útján a maguk egészében és majdnem minden egyes részletükben a mai igényeknek megfelelőbb új váltójogot teremtenek. Minthogy tehát az egyezménynek és a hozzátartozó egységes szabályzatnak becikkelyezésével, továbbá a váltóról szóló törvényjavaslattal majdnem 40 év óta fennálló mai váltótörvényünk helyébe az egész váltójognak új szabályozása lépne, a bizottság elsősorban megfontolás tárgyává tette, hogy akár jelenlegi váltótörvé­nyünk hiányai és hibái, akár pedig a nemzetközi egységesítés előnyei önmagukban indokolják-e, hogy eddigi váltójogunk helyett újat fogadjunk el. A bizottság annak a véleménynek ad kifejezést, hogy a váltójog egységesítése önmagában is hazánkra nézve nagy fontosságú, mert évenként különböző módon sok millió magyar váltó megy ki a külföldre. Reánk nézve minden lehetőség, amellyel hitelviszonyainkat a hitelnyújtó külföldhöz közelebb hozzuk, oly előny, amellyel szemben az eltérő, különleges szabályozás szempontjainak háttérbe kell lépniök. Az új váltótörvény alkalmas arra, hogy a magyar váltó iránt külföldön nagyobb bizalmat ébresszen, annak forgalmát megkönnyítse, és ilykép váltójogunknak ezúttal tervezett szabá­lyozása kiegészítené azokat a valutapolitikai alkotásokat, amelyekkel törvény­hozásunk egyebek közt azt is célozta, hogy a magyar devizát a nyugati államok arany váltóival egyenértékűvé tegye. De még ha nem is tekintjük ezt a magasabb hitelpolitikai szempontot, váltótörvényünk egyébként is megérett a reformra. Jelenlegi váltótörvényünk majdnem 40 évi fennállása alatt a váltójog is fejlődött, váltótörvényünk egyes rendelkezései hibásaknak vagy hiányosaknak mutatkoztak. Az érdekelt körökből két irányban mozgalom is indult meg a reform iránt. Az egyik mozgalom tárgya az volt, hogy a váltó utólagos kitöltésének és különösen az utó­lagos telepítésnek kérdése törvényhozási úton rendeztessék. A másik mozgalomnak célja a váltóóvás egyszerűsítése és olcsóbbá tétele volt. A váltótörvényről szóló

Next

/
Oldalképek
Tartalom