Képviselőházi irományok, 1910. XXXVIII. kötet • 973-989. sz.
Irományszámok - 1910-974. A képviselőház igazságügyi és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentése, a vasúti szolgálati rendtartásról szóló 943. számú törvényjavaslat tárgyában
974. szám. 105 tapasztalatok alapján célszerűségi szempontokból megfelelően módosítja és kiegészíti. Ezenfelül a bizottságok a törvényjavaslat szerencsés szövegezését alkalmasnak tartják a vasúti szolgálati rendtartás egyes kérdéseire nézve Horvát Szlavonországok részéről felmerült közjogi aggályok eloszlatására és a horvát közvélemény megnyugtatására is. Helyeslik a bizottságok, hogy a nyelvkérdés megoldása rendeleti útra marad. A kibocsátandó rendelet, figyelemmel Horvát-Szlavonországok különleges viszonyaira, kimondaná azt is, hogy azok, akiknek Horvát-Szia von országokban van községi illetőségük, akkor is felvehetők vasúti szolgálatba, ha csak a horvát nyelvet bírják. Ezzel kapcsolatban azonban megállapíttatnék, hogy mindazoktól az alkalmazottaktól, akiknek a vasúti üzem vagy a vasútüzlet vezetésénél és lebonyolításánál írásban, szóval (táviratban vagy távbeszélőn) intézkedniök és "rendelkezniök kell, vagy akik ügyiratok, számadások stb. készítésével és kezelésévél vannak megbízva, a magyar nyelvnek szóban és írásban való ismerete megköveteltetik. Másrészt pedig megállapíttatnók, hogy Horvát-Szlavonországok területén azoktól az alkalmazottaktól, akik az utazó vagy szállító közönséggel és a munkásokkal való érintkezésre hivatvák, a horvát nyelv ismerete is megkívántatik, valamint kimondatnék az is, hogy Horvát-Szlavonországok területén a városi közúti vasutak alkalmazottaira a rendelet nyelvi rendelkezései ki nem terjednek. Minthogy a vasúti szolgálati rendtartásról szóló törvényjavaslat az alkalmazottak kötelességeit és jogait szabatosan körvonalozza ós különösen a jogvédelem terén a humanizmus legmesszebb menő követelésének is megfelel; minthogy továbbá remélhető, hogy a nyelvkérdés fentjelzett megoldásával a békés együttműködést megzavaró félreértés megszűnik: a bizottságok a törvényjavaslatot általánosságban egyhangúan elfogadták. Áttérve a részletekre, a bizottságok a következőket jegyzik meg: Az 5. §-hoz. A bizottságok kívánatosnak találván, hogy 18 évnél fiatalabb, de legalább is a 14. életévét betöltött ifjak a szertári szolgálathoz kiképzés végett és kisegítésül felvehetők legyenek, az 5. §. III. 1. b) pontját ily értelemben módosították. Ehhez képest az idézett pontot ekként szövegezték: »b) a forgalmi, a pályafentartási és a szertári szolgalathoz kiképzés végett és kisegítésül, ha legalább is a középiskola négy. osztályának vagy az ezzel egyenlő rangú iskolának sikeres elvégzését igazolja.« A 7. §-hoz A bizottságok, tekintettel a számviteli és anyagszerkezelósi szolgálat különleges természetére, kívánatosnak találták, hogy e szolgálati ágakban megfelelő szakvizsga letétele után, középiskolai és államszámviteli képesítéssel bíró egyének tisztviselőkké kinevezhetők legyenek még akkor is, ha a forgalmi szolgálatra akár az erre szükséges kvalifikáció, akár e. szolgálathoz megkívánt fokozott testi alkalmatosság hiánya miatt képesítve nincsenek. Képv. iromány. 1910—1915. XXXVIIT. kötet. 14