Képviselőházi irományok, 1910. XXXVI. kötet • 958-967. sz.

Irományszámok - 1910-959. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a dráva-szávavidéki egyesült helyi érdekű vasutak részvénytársaság tulajdonában egyesült helyi érdekű vasutvonalak engedélyokiratai egyesitésének megtörténtéről

959. szám. 39 hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető. A részvénytársaság alapszabályainak minden módositása, valamint a címletek és szelvényeik mintái és azok megváltoztatása — átvizsgálás és jóváhagyás végett — a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez felterjesztendők és a minister által azokban netán kivánt módosítások feltétlenül foganatositandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a beruházási tartalékalap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az öszszes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztettemül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását vagy e címen bárminemű kárpótlást az államtól nem igéiryelhetnek. A társaság székhelye Budapest s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 20. §. A jelen engedély tartama a fenti 2. § ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal ós az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztositott megváltási jog épségben tartásával 1996. évi január hó 12-én éjféli 12 órakor jár le. Ezen idő leteltével az egyesitett vasutvonalak és azok összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad " haszonélvezetébe, illetve engedélyes társaság vagy jogutódjai azokat teljesen jókarban, ingyen ós tehermentesen tartoznak az államnak átadni. Az egyesitett vasutvonalak engedélyének és üzletének átruházása, valamint az egyesitett vasutvonalak és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának .a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvénycikkek határozatai irányadók. Az állami megváltási jog, az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-ának második bekezdése értelmében, a tényleges tőke visszafizetése mellett a jelen egyesi tett engedélyokirat hatálya alá eső összes vonalakra 1916. évi január hó 12-éig gyakorolható. Ezen időponton túl, az idézett. szakaszban körülirt hét évi tiszta jövedelem képezi a megváltás alapját. Az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának c) pontjában körülirt megváltási jog gyakorlásának kezdőpontjául pedig 1936. évi január hó 12-ike állapittatik meg. Úgy a háramlás, mint a megváltás esetén átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a vasutvonalak területét és földjét, a föld- és műmnnkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodóhelyekkel, a vasutvonalak üzletéhez tartozó épületekkel, vágányokkal és