Képviselőházi irományok, 1910. XXXVI. kötet • 958-967. sz.
Irományszámok - 1910-958. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a léva-nagysurányi helyi érdekű vasút engedélyezésének megtörténtéről
16 958. szám. sokszorositványokban terjesztendők ministeri jóváhagyás alá. Ezen szabványok alapján lesznek kidolgozandók a különböző munkák, műtárgyak, épületek ós egyéb ópitmények kiviteléhez szükséges részlettervek és munkarajzok. Ugy a szabványokat, valamint az ópitésre vonatkozó összes többi terveket is 4—4 példányban kell előzetes jóváhagyás végett felterjeszteni — és pedig az állomások, a magasépitmények, járóművek és a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrház kiosztási tervezetet is, azon vasutigazgatóság útján, a mely az új helyi érdekű vasutaknak üzemét kezelni fogja. A műszaki felülvizsgálati tervek öt példányban terjesztendők fel. Az emiitett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezótek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. A vasútépítéssel összefüggésben álló anyagok (épitósi anyagok és kutvizek) a vasút üzemét kezelő vasutigazgatóság kívánságára, szilárdsági szempontból avagy vegyileg az engedélyes költségére, megvizsgálandók. • .•-... II. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés,, illetve esés 12'0 (tizenkét) °/oo-ban állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán a fővonalon 300, az óhaji vontatóvágányon 200 méternél kisebb sugárral nem szabad birniok. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő építési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve 4-0 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a hídemelésnek ós a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 25 m. magasságig IV2 vagy l x /4 lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább IV2 lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelósi és lerakási helyek mindig szabályos alakkal a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül és ugy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek ós vízlefolyásnak, valamint a pályatest és tartozékai előállításának ós fentartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak vagy veszélyt ne
