Képviselőházi irományok, 1910. XXXVI. kötet • 958-967. sz.
Irományszámok - 1910-964. Törvényjavaslat az idegen és a saját váltóra vonatkozó jog egységesítése tárgyában az 1912. évi július hó 23. napján Hágában kelt nemzetközi egyezmény és a hozzátartozó egységes szabályzat becikkelyezéséről
964. szám. 143 megvonja a váltókópessóget, akkor nem kötelezhető arra, hogy elismerje az abba tartozók váltójogi kötelezettségét csupán azon az alapon, hogy az illetők határain kívül vállaltak kötelezettséget; mert így egyszerűen meg lehetne kerülni a hazai jog kényszerítő szabályait. Erre való figyelemmel mondja ki az Egyezmény 18. cikke, hogy mindegyik szerződő állam fenntarthatja magának azt a jogot, hogy ne ismerje el a saját állampolgára által vállalt oly váltó-kötelezettségnek érvényességét, amely a többi szerződő állam területén csakis az Egységes Szabályzat 74. cikkének 2. bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásával volna érvényesnek tekinthető. A váltóról szóló törvényjavaslat 74. §-ának utolsó bekezdése e jog alapján állítja fel az érdekeinknek megfelelő rendelkezést. 75. cikk. A váltónyilatkozatok alakját illetően az Egységes Szabályzat, hasonlóan a Vt. 96. §-ának 1. bekezdéséhez, kimondja, hogy itt annak az államnak törvénye jön figyelembe, amelynek területén a nyilatkozatot aláírták (a »locus regit actum« elve). Tekintve, hogy a váltónyilatkozatok alakját az Egységes Szabályzat úgyszólván kimerítően írja körül, a 75. cikk rendelkezése a szerződő államok között aligha fog alkalmazást nyerni. Három irányban azonban lehetővé teszi az Egyezmény bizonyos váltónyilatkozatok alakjának önálló szabályozását; rendeletre szóló váltók váltóelnevezés nélkül (2. cikk), aláírás helyett kézjeggyel ellátott váltónyilatkozat (3. cikk) ós a külön okiratban vállalt váltókezesség (5. cikk) esetében. A 75. cikk szabálya sokkal nagyobb fontosságú azoknak az államoknak szempontjából, amelyek az Egyezményt alá nem írták, mert alaki jogszabályaik egymástól igen sok tekintetben eltérnek. Ezekkel az államokkal szemben feljogosítja az Egyezmény 20. cikke a szerződő államokat, hogy a 75. cikktől eltérő rendelkezéseket alkalmazzanak. A váltóról szóló törvényjavaslat 75. §-ána,k 2. ós 3. bekezdése tartalmazza ezeket a rendelkezéseket. 76. cikk. A 76. cikk az óvás alakján és a váltócselekmónyeken kívül, amelyek* nek egységes szabályozása az eltérő helyi viszonyokra tekintettel nem történhetett meg, még felemlíti az óvás felvételének határidejét is, figyelemmel arra, hogy az Egyezmény 10. cikke értelmében az egyes államok e tekintetben is eltérhetnek az Egységes Szabályzat rendelkezéseitől. Az »óvás alakja és az egyéb váltócselekmények« fogalmi köréhez tartozónak kéli venni azt a kórdóst is, hogy kik jogosítottak az említett cselek' menyeket foganatosítani és e cselekmények minő helyiségben (lakásban vagy üzletben), továbbá a nap melyik szakában vihetők végbe; ez az Értekezlet tárgyalásai folyamán kifejezésre is jutott. MÁSODIK CÍM. A saját váltóról. 77—80. cikkek. A 77. és 78. cikkeknek a saját váltó kellékeire vonatkozó rendelkezései az Egységes Szabályzat 1. és 2. cikkeiből következő eltérésektől eltekintve,
