Képviselőházi irományok, 1910. XXXVI. kötet • 958-967. sz.

Irományszámok - 1910-964. Törvényjavaslat az idegen és a saját váltóra vonatkozó jog egységesítése tárgyában az 1912. évi július hó 23. napján Hágában kelt nemzetközi egyezmény és a hozzátartozó egységes szabályzat becikkelyezéséről

964. szám. 143 megvonja a váltókópessóget, akkor nem kötelezhető arra, hogy elismerje az abba tartozók váltójogi kötelezettségét csupán azon az alapon, hogy az illetők határain kívül vállaltak kötelezettséget; mert így egyszerűen meg lehetne kerülni a hazai jog kényszerítő szabályait. Erre való figyelemmel mondja ki az Egyezmény 18. cikke, hogy mindegyik szerződő állam fenn­tarthatja magának azt a jogot, hogy ne ismerje el a saját állampolgára által vállalt oly váltó-kötelezettségnek érvényességét, amely a többi szerződő állam területén csakis az Egységes Szabályzat 74. cikkének 2. bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásával volna érvényesnek tekinthető. A váltóról szóló törvényjavaslat 74. §-ának utolsó bekezdése e jog alapján állítja fel az érde­keinknek megfelelő rendelkezést. 75. cikk. A váltónyilatkozatok alakját illetően az Egységes Szabályzat, hasonlóan a Vt. 96. §-ának 1. bekezdéséhez, kimondja, hogy itt annak az államnak törvénye jön figyelembe, amelynek területén a nyilatkozatot aláírták (a »locus regit actum« elve). Tekintve, hogy a váltónyilatkozatok alakját az Egységes Sza­bályzat úgyszólván kimerítően írja körül, a 75. cikk rendelkezése a szerződő álla­mok között aligha fog alkalmazást nyerni. Három irányban azonban lehetővé teszi az Egyezmény bizonyos váltónyilatkozatok alakjának önálló szabályo­zását; rendeletre szóló váltók váltóelnevezés nélkül (2. cikk), aláírás helyett kézjeggyel ellátott váltónyilatkozat (3. cikk) ós a külön okiratban vállalt váltókezesség (5. cikk) esetében. A 75. cikk szabálya sokkal nagyobb fontosságú azoknak az államoknak szempontjából, amelyek az Egyezményt alá nem írták, mert alaki jogsza­bályaik egymástól igen sok tekintetben eltérnek. Ezekkel az államokkal szemben feljogosítja az Egyezmény 20. cikke a szerződő államokat, hogy a 75. cikktől eltérő rendelkezéseket alkalmazzanak. A váltóról szóló törvény­javaslat 75. §-ána,k 2. ós 3. bekezdése tartalmazza ezeket a rendelkezéseket. 76. cikk. A 76. cikk az óvás alakján és a váltócselekmónyeken kívül, amelyek* nek egységes szabályozása az eltérő helyi viszonyokra tekintettel nem tör­ténhetett meg, még felemlíti az óvás felvételének határidejét is, figyelemmel arra, hogy az Egyezmény 10. cikke értelmében az egyes államok e tekin­tetben is eltérhetnek az Egységes Szabályzat rendelkezéseitől. Az »óvás alakja és az egyéb váltócselekmények« fogalmi köréhez tar­tozónak kéli venni azt a kórdóst is, hogy kik jogosítottak az említett cselek' menyeket foganatosítani és e cselekmények minő helyiségben (lakásban vagy üzletben), továbbá a nap melyik szakában vihetők végbe; ez az Értekezlet tárgyalásai folyamán kifejezésre is jutott. MÁSODIK CÍM. A saját váltóról. 77—80. cikkek. A 77. és 78. cikkeknek a saját váltó kellékeire vonatkozó rendelkezései az Egységes Szabályzat 1. és 2. cikkeiből következő eltérésektől eltekintve,

Next

/
Oldalképek
Tartalom