Képviselőházi irományok, 1910. XXXV. kötet • 904-957. sz.

Irományszámok - 1910-934. Törvényjavaslat a bosnyák-herczegovinai vasuthálózat kiegészítéséről

934. szám. 269 A munkálatok kiadásánál és kivitelénél, valamint a szállításoknál, — a bosznia-herczegovinai pályázók elvi kizárása nélkül, — mindkét állam vállalkozói a quota arányában fognak részesittetni. Az a) - g) pontok alatt felsorolt és bosnyák-herczegovinai országos vasutak gyanánt létesitendő vasúti vonalak kiépitésével és felszerelésével járó kiadások részbeni fedezésére a magyar állam ós Ausztria a mindenkori quota arányában a bosnyák-herczegovinai országos kormánynak az alábbi hozzájárulásokat szolgáltatná: 1. az első épitési évtől kezdve 60 éven át évi 4,858.086 korona hozzájárulást; 2. a második épitési évtől kezdve szintén 60 éven át további évi 2,600.000 korona hozzájárulást és végül 3. a harmadik épitési évtől kezdve szintén 60 éven át még további évi 3,000.000 korona hozzájárulást. A felmerülő kiadások hátralevő részének fedezéséről Bosznia ós Herczegovina országos költségvetésében történik gondoskodás olykép, hogy e czélra az emiitett országok az 1913. évben 1,000.000 koronát, a következő években pedig az előző évi költségvetési összeget egyenkint 1,000.000 koronával, illetve az 1916-ik évtől kezdődőleg egyenkint 1,200.000 koronával meghaladó összeget állitanak be az országos költségvetésbe azon legmagasabb összeg eléréséig, a mely az a) - g) pontokban megjelölt összes vasutépitkezések befejezése után az azok czóljaira felvett kölcsönök kamatainak és tőketörlesztésének fedezésére — a két állam részéről adandó hozzájárulásokon felül — szükséges leend. A szóban levő vasúti épitkezósek költségeihez a két állam részéről való hozzájárulás szükséges azért, mert Bosznia és Herczegovina saját anyagi erejéből az emiitett épitkezésekből kifolyólag felmerülő összes terheket fedezni nem képes, de e mellett indokolt is ez az intézkedés, mert a kérdéses vasutépitkezések túlnyomó része elsősorban ós főleg a monarchia két államának közgazdasági érdekeit, nemkülönben igen fontos hadászati érdekeket van hivatva szolgálni A monarchia két állama által fizetendő hozzájárulásból a magyar szent korona országaira eső mindenkori kiadás fedezetéről az illető évre vonatkozó állami költségvetés keretében lesz gondoskodás teendő, megjegyeztetvén, hogy e czímen az 1913. évi állami költségvetés keretében 1,768.344 korona, mint legelső évi részlet, már elő is irányoztatott s a törvényhozás által engedélyeztetett. Megjegyzendő, hogy az 1913. évi állami költségvetés indokolásában az emiitett vasúti épitkezósek összes költségei csak legfeljebb 260 millió koronában, a két állam részéről ezen épitési költségekhez a harmadik épitési évtől kezdődő 60 éven át adandó hozzájárulás pedig az első két évben adandó hozzájáruláson felüli 2,600.000 koronában számjeleztettek. A költségvetés indokolásában foglalt, ezen adatok, valamint a jelen törvényjavaslat adatai között mutatkozó eltérés abban találja magyarázatát, hogy a bosznia-herczegovinai vasúti épitkezósek ügyében folyamatban volt tárgyalások korábbi és az 1913. évi állami költségvetés összeállitásakor és törvényhozási tárgyalásakor irányadóul szolgált stádiumában a doboj—tuzlai vonal szabványosítása még nem terveztetett s ezen építkezésnek az épités programmba való felvétele csak a későbbi tárgyalások folyamán történt. A doboj—tuzlai vonal szabványosításával járó költségek mintegy 10 millió koronát képviselvén, a bosznia-herczegovinai vasúti építkezések összes