Képviselőházi irományok, 1910. XXXV. kötet • 904-957. sz.

Irományszámok - 1910-925. A véderő bizottság jelentése a közös haderő fentartásához szükséges ujonczlétszámnak és a honvédség fentartásához szükséges ujonczjutaléknak új megállapitásáról szóló 905. számú törvényjavaslat tárgyában

242 925. szám. Melléklet a 925. számú irományhoz. A pénzügyi bizottság jelentése a közös haderő fentartásához szükséges újonc zlétszámnak és a honvédség fentartásához szükséges ujonczjutaléknak új megállapításáról szóló 905. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Képviselőház! A képviselőház a közös haderő fentartásához szükséges ujonczlétszámnak és a honvédség fentartásához szükséges ujonczjutaléknak megállapításáról szóló törvényjavaslatot a véderő- és pénzügyi bizottságokhoz utasította előzetes tárgyalás- és jelentéstétel végett. A vóderő-bizottság többsége a törvényjavaslatot úgy katonai, valamint politikai szempontból beható tárgyalás után el-' fogadta és a t. Képviselőháznak elfogadásra ajánlani határozta el. A pénzügyi bizottság feladatának azt tartotta, hogy a törvényjavaslatot különösen a pénzügyi kihatás szempontjából vegye tárgyalás alá, minélfogva a törvényjavaslatnak azon részeivel, a melyekből kifolyólag nagyobb áldozat nehezedik az országra, behatóan foglalkozott és a következőkben teszi meg tiszteletteljes jelentését: A közös haderő fentartásához szükséges ujonczlétszám és a honvédség fentartásához szükséges ujonczjutalék legutóbb az 1912. évi XXX. törvényczikkben lett megállapítva. Ezen megállapítás óta a monarchia külpolitikai ós katonai helyzete megváltozott. Az európai nagyhatalmak és a balkáni államok messzemenő intézkedéseket tesznek haderejök fejlesztésére. Az osztrákmagyar monarchia kénytelen haderejét szintén fejleszteni és ehhez az 1912. évi XXX. tör vény czikkben megállapítottnál nagyobb ujonczlétszám szükséges. A közös haderő és a honvédség ujonczlétszámának emelését megköveteli az 1908/1909. ós 1912/1913. évi válságban szerzett azon tapasztalat is, hogy a veszedelem elhárítására esetről-esetre tett intézkedések aránytalanul magas költségekkel jártak ós e mellett mégis igen érzékeny nemzetgazdasági kárt okoztak, holott czélirányos szervezés mellett az egyéni ós közgazdasági áldozatok nagy része elkerülhető lett volna. Az emiitett viszonyokból kifolyólag beállott annak a szüksége is, hogy honvéd-csapatjaink békelétszáma a közös hadsereg békelétszámával mindenben azonossá tétessék, miáltal egyúttal a nemzet egyik régi óhaja is teljesül.