Képviselőházi irományok, 1910. XXXV. kötet • 904-957. sz.
Irományszámok - 1910-921. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1914. év első felében viselendő közterhek és fedezendő állami kiadásokról szóló 902. számú törvényjavaslat tárgyában
921. szám. '219 Megállapítván a magyar pénzügyi jog szempontjából az új törvényjavaslatnak ilyetén természetét, természetesnek kell találnunk, hogy ezen félévi költségvetésre általában véve, előirányzatul az 1913. évi állami költségvetés vonatkozó fejezetei, czímei és rovatai alatt megállapitott összegek fele vétessék fel. De a pénzügyminister úr a képviselőházban igen helyesen kifejtette azt r hogy sem a bevételek, sem a kiadások szempontjából ezt teljesen keresztülvinni nem lehet azért, mert kiadásainknak egyrésze olyan, hogy az egész, évi szükségletet >>ár az év elején fedezni kellett; ilyen például a városok közigazgatási szükségleteinek fedezésére adott járulék, a községi jegyzők fizetéséhez való hozzájárulás, a hadügyi kiadások között a terménybeszerzések költsége stb. Más kiadások szétoszthatók ugyan az egész év folyamára, de nem egyenletesen, hanem nagyobb részük az első hat hónapra esik. Ilyenek főként úgyszólván az összes tanügyi kiadások azért, mert tíz hónapos tanévből teljes hat hónap esik az év első felére és négy hónap csupán az esztendő második részére. Viszont az államvasutaknál a pályafentartási munkák zömét az óv első felében kell végrehajtani és ezáltal ennek a hitelnek nem 50°/o-a, hanem mintegy 70°/o-a kerül az első hat hónapban felhasználására. Ezek a változások az előterjesztésben tárczánként gondosan keresztülvitettek. Ezen eltolódások okozzák azt, hogy az 1914. óv első felének mérlege látszólag 38.077.840-— korona hiányt tüntet fel, holott tényleg 99.701-— korona felesleg mutatkozik, miután a fenti összeg teljesen kalendáriumszerű eltolódást jelent. Ez a pénzügyministerium adatai szerint a pénztári készlet szempontjából sem aggályos, mert viszont az 1914. év elején íognak befolyni körülbelül hasonló összegben oly tételek, melyek előirányzata az 1913. évet illette. A kormány azonban még e naptári eltolódáson kívül egyéb változtatásokat is szükségesnek látott keresztülvinni a féléves budgeten, szemben az 1913. évi állami költségvetés kereteivel. E változtatások kétrendbeliek. Egyrészt tárcánként jelentkeznek azok a többkiadások, melyek 1913-ban az évnek csak egy töredékére voltak előirányozva, 1914-ben azonban már az egész év folyamán érvényesülnek. Másodszor azonban még az új beruházási programmon kivül is jelentkeztek oly új tételek, a melyeknek felvétele okvetlen szükséges volt és melyeknek beállítását bizottságunk is helyesli azért r miután vagy törvényen, vagy a kormány által vállalt egyéb kötelezettségen alapulnak. A nevezetesebbek ezek között a rendes kiadások között a ministerelnökségnél az új Erkölcsrendészeti Központi Hatóság költségeinek 10.000 koronás tétele, a belügyministeriumban a községi, kör- és segódjegyzők illetményeinek emelése, valamint a határrendőrség szolgálatának, különösen a fiumei határrendőrség többköltsége, a vallás- és közoktatásügyi ministeriumnál a magyar tanulmányi alap részére 300.000 korona segély engedélyezése, valamint a nem állami elemi iskolai tanítók illetményeinek az 1913. évi XVI. t.-cz. alapján előálló költségtöbblete, az igazságügyministeriumnál tíz számfeletti kúriai bírónak és a budapesti központi bíróság vezetőjének felemelt illetményei, a honvédelmi ministeriumnál 18 ágyús üteg félévi eltartására eső összeg előirányzata. A rendes kiadások e fontosabb új tételeivel szemben nevezetes kiadáscsökkenés mutatkozik a pónzügyministeriumnál, ahol az egyenes adók kezelési költségei 700.000 koronával kevesebbek. A rendkívüli és átmeneti ki28*
