Képviselőházi irományok, 1910. XXXV. kötet • 904-957. sz.
Irományszámok - 1910-920. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése a sajtóról szóló 901. számú törvényjavaslat tárgyában
920. szám. 187 Régi szükségnek tesz eleget a javaslat 20. §-a, amikor a helyreigazítás jogát szabályozza. Az esetleg szükséges bírói eljárást a 21—23. §-ok rendezik. A bizottság örömmel látja e jog szabályozását és az idevágó rendelkezéseket a tisztelt Képviselőháznak szintén elfogadásra ajánlja. A javaslat 24—31. §-aiban foglalt büntető jogszabályok a sajtó útján és azzal kapcsolatban elharapódzott egyes visszaélések ellen kivannak különös oltalmat nyújtani; a bizottság e rendelkezések törvényerőre emelkedésétől azt reméli, hogy társadalmi életünk több sajnálatos panaszát orvosolják, a sajtó munkásait pedig megmentik a komoly ós tisztességes hírlapírók közé nem tartozó selejtesebb elemek üzelmeitől; közvetve emelni fogiák a hirlapírás színvonalát. Különösen jótékony hatást vár a bizottság a sajtójogi felelősség szabályozását tartalmazó harmadik fejezettől. A felelősség egyes kérdéseit illető módosításokkal (33. §. 2. bek.) együtt ez az új felelősségi rendszer nemcsak az európai sajtójogi rendszerek legszabadelvűbb változata lesz, hanem az 1848. évi magyar törvénynyel szemben is jelentékeny haladást tüntet fel. Míg a német birodalmi ós az osztrák sajtótörvény a sajtójogi gondatlanság fogalmának konstruálásával, a francia törvény pedig a 43. cikkben feltételezett közreműködés jogcímén kollektív felelősséget ismernek, amely az angol joggyakorlatban is érvényesül; míg továbbá az olasz sajtótörvény 4. és 5 cikke bizonyos kollektív felelősséget még a nyomdász bevonásával is megenged, az 1831. évi belga törvény pedig nem riad vissza attól, hogy a felelősségi fokozat alsóbb fokain álló személyek felelősségét a bírói határozatig függőben tartsa: addig ez a javaslat a bizottság által elfogadott szövegében a fokozatos és kizáró felelősséget a leghatározottabban fenntartja. A sajtó szellemi munkásainak ez a javaslat másutt nem ismert és az 1848. évi törvényben sem szereplő mentességet biztosít minden felelősség alól, ha a felelősség áthárításának a 34., a 35. vagy 37. §-okban felvett valamely esete fenforog. E kedvező rendelkezések szabadabbá fogják tenni a sajtó szellemi munkásainak működését; jelentékenyen elő fogják mozdítani függetlenségüket. Amily örömmel üdvözli a bizottság ezeket az új újításokat, éppoly méltányosnak tartja és helyesli, hogy a javaslat 39. és 40. §-a törvénybe kívánja iktatni a sajtó kártérítési kötelezettségét. Természetes, hogy óvatosan kell szabályozni ezt a kérdést, mert nagy és komoly érdekek fűződnek hozzá; a bizottság a javaslat szövegében ezt az óvatos körültekintést megtalálta s azon változtatást nem kíván. A sajtóeljárást szabályozó rendelkezésektől a bizottság igazságszolgáltatásunk gyorsabb menetét reméli; az általános perjogi elveknek fenntartása érdekében tesz csak azokon egyes, alább részletesen megokolt változtatásokat. Az időszaki lap kiadója és szerkesztőségének tagjai közt fennálló jogviszonyról rendelkező ötödik fejezet a hírlapírók évtizedek óhajtását juttatja kifejezésre és úgy a jog általános elveinek, mint a méltányosság követelményeinek megfelel. Az érdekelt körök meghallgatása után a bizottság a javaslat e részén a méltányosságnak megfelelő néhány vátoztatást tett. Részletesen és behatóan megvitatta a bizottság e rendelkezésekkel kapcsolatban a hírlapírók nyugdíjának és betegség esetére való biztosításának kérdését is. A bizottság méltányosnak tartja az idevonatkozó óhajok teljesítését s a felmerült kérdések törvényhozási szabályozását; azonban a törvényhozás csak az érdekelt tényezők meghallgatása után lesz abban a helyzetben, hogy e kérdések felől állást foglaljon; az igazságügyi bizottság nincs abban a helyzetben, hogy eziránt most előterjesztést tegyen. 24*
