Képviselőházi irományok, 1910. XXXV. kötet • 904-957. sz.

Irományszámok - 1910-905. Törvényjavaslat a közös haderő fentartásához szükséges ujonczlétszámnak és a honvédség fentartásához szükséges ujonczjutaléknak uj megállapitásáról

905. szám. 123 továbbá az osztrák honvédség évi 28.000 főnyi ujonczjutalékainak hozzászámitása után) a fegyveres erő fentartására szükséges 212.500 főnyi évi ujonczlétszám »segédszolgálatra alkalmas« egyéneknek igen kis számban való igénybevétele mellett könnyen kiállítható és fedezhető lesz. Ez az ujonczlétszám a jelen törvényjavaslat értelmében 31.300 fővel fog emeltetni, és pedig a közös haderő (vagyis a közös hadsereg és haditengerészet) ujonczlétszáma 18.000 fővel, a m. kir. honvédség ujonczjutaléka 6.000 fővel. Az osztrák honvédség ujonczjutaléka 7.300 fővel fog emelkedni. Az 1918. évben, a midőn a 31.000 főnyi létszámemelés a maga egészében vétetik igénybe, a közös haderő és a két honvédség teljes ujonczlétszáma 243.800 főből fog állani. A magyar szent korona országaiból a közös haderő most emiitett ujonczlétszámának fedezésére kiállítandó évi ujonczjutalék az 1918-ik évben 75.694 főből, a magyar királyi honvédség évi ujonczjutaléka a jelzett időben 31.000 főből fog állani, vagyis a magyar szent korona országai az 1918. évtől kezdve összesen 106.694 ujonczot állítanak ki. Nem szenved kétséget, hogy a magyar szent korona országaira eső ez a felemelt ujonczjutalék is könnyen lesz fedezhető. Ennek bebizonyítására a következőket hozom fel. Az 1912. évi véderőtörvény életbeléptetése óta két sorozási időszak eredménye ismeretes, és pedig az 1912. évi teljesen, az 1913. évi pedig csak részben. Az 1912. évben a közös haderő ujonczlótszámának a magyar szent korona országait terhelő része, vagyis a közös haderő magyar ujonczjutalékának (57.997 fő), továbbá a m. kir. honvédség ujonczjutalékának (17.500 fő) teljes összege 75.497 főből állott. Ezzel szemben a magyar szent korona országaiban az 1911. évi szeptember hó 1-től 1912. évi deczember hó 31-ig az ujonajutalékokra teljesen alkalmasként besoroztatott 113.362 fő. Az 1911. évi szeptember hó 1-től 1912. évi deczember hó 31-ig az I. és II. korosztályban 163.362 magyar állampolgár állitásköteles osztályoztatott »visszahelyezendő<.<-nek> a kiknek legalább 10°/°-a volt volna még besorozható, úgy hogy a teljesen alkalmasoknak száma több mint 129.000 főre emelkedhetett volna Már ezek az adatok is igazolják azt, hogy az uj javaslat életbeléptetése esetében a magyar szent korona országai által kiállítandó és a maga teljes egészében csak az 1918. évben igénybe veendő 106.694 főnyi ujonczjutalékok már az 1912. évben is fedezhetők lettek volna. Természetes, hogy a most közölt számokban a törvényes kedvezmények czímén a póttartalékba áthelyezettek benn nem foglaltatnak. Ez alkalommal még megjegyzem, hogy a sorozásra felhívott 3 korosztályba tartozó állitáskötelesek közül az 1912. óv végén 70.425 volt távollevőként nyilvántartásban. Erőteljesebb intézkedések történtek az iránt, hogy a polgári és katonai hatóságok fokozott közreműködése mellett a sorozásról igazolatlanul elmaradt távollevők a lehetőséghez képest utóállittassanak. Annak a reményemnek adok kifejezést, hogy a távollevők nagy száma ily módon évről-évre csökkenni fog, a mi által a védkötelezettség teljesitósével járó kötelességek igazságosabb elosztása válik lehetővé és az ujonczlétszám fedezése is még inkább biztosítva lesz. Az 1913. évre vonatkozólag pedig a következő sorozási adatok állnak rendelkezésre. A magyar szent korona országaiban a folyó évi január hó 1-től szep16*