Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.

Irományszámok - 1910-887. Törvényjavaslat az esküdtbíróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról

8 887. szám. II. cikk. A Bp. 427. §-a helyébe a jelen törvény 27. §-a, a Bp. 429. §-a helyébe a jelen törvény 28. §-a, a Bp. 430. §-a helyébe a jelen törvény 29. §-a, a Bp. 432. §-a helyébe a jelen törvény 30. §-a, a Bp. 437. §-a helyébe pedig a jelen törvény 31. §-a lép. 27. §. A Bp. 426. §-ának 1. pontja értelmében a semmisségi panasznak a Bp. 384. és 385. §-aiban meghatározott, továbbá még a következő semmisségi okok alapján van helye: 1. ha az esküdtszék nem volt szabályszerűen alakítva (Bp 342—347. §-ai); 2. ha valamely esküdt, aki az esküdtszék határozatánál szavazott, nem volt jelen a főtárgyalás egész tartama alatt (Bp. 348. §-a); 3. ha a határozat hozásában olyan esküdt vett részt, akit a Bp. 343. §-a szerint az ügy elintézéséből ki kellett volna zárni; 4 ha a kérdések feltevésénél a jelen törvény 3—11. §-ainak, vagy az 1908 : XXXVI. t.-c. 34. §-ának parancsoló rendelkezéseit a bíróság megsértette ; . . 5. ha az elnök befejező vagy felvilágosító fejtegetésében (14. §.)téves magyarázatot adott vagy a 14. §-ban foglalt rendelkezéseket megsértette; 6. ha az esküdtek határozata lényegében homályos, hiányos vagy önmagának ellenmondó; 7. ha az esküdtbíróság halállal vagy életfogytig terjedhető fegyházzal büntetendő cselekmény esetében az 1878 :V. t.-c. 91. §-át tévesen alkalmazta, vagy feltételeinek fennforgása ellenére nem alkalmazta; vagy ha más bűncselekmény esetében a cselekményre a törvényben megállapított büntetést a súlyosbító és enyhítő körülmények téves mérlegelése folytán szabta ki. A 3. pontban megjelölt semmisségi okot nem érvényesítheti az a fél, aki a kizáró okról az esküdtszók alakításakor tudott és azt akkor be nem jelentette, a 4—6. pontokban meghatározott semmisségi okot pedig a felek általában nem érvényesíthetik, ha nyilvánvaló, hogy az alaki sérelem az ítéletre nem volt befolyással. Az 5. pontban meghatározott semmisségi okot pedig az elnöki fejtegetés után azonnal be kell jelenteni s az ítélet kihirdetése után fenn kell tartani. Az 1. ós a 2. pontban megjelölt semmisségi okot mindig, a 4., a 6. és a 7. pontban megjelölt semmisségi okot pedig csak akkor kell hivatalból figyelembe venni, ha a vádlott sérelmére szolgált. A Bp. 384. és 385. §-ban meghatározott semmisségi okokat az e §-okbau megállapított megszorításokkal lehet érvényesíteni ós kell hivatalból figyelembe venni. • • • • " •' 28. §. A kir. Kúria hivatalból figj^elembé vehető semmisségi ok alapján sem intézkedhetik, ha a közbevetett semmisségi panaszt vissza kell utasítani vagy azért, mert azt korábbi határozatával elbírálta, vagy azért, mert arra nem jogosult használta, vagy azért, mert elkésve jelentették vagy adták be.