Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.

Irományszámok - 1910-887. Törvényjavaslat az esküdtbíróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról

4 887. szám. alkalmazására vonatkozó jogkérdésnek alapjául szolgál, a "bíróság belefoglalhatja az 5-8. §-ok értelmében szerkesztett ténykérdésbe. 11. §• Az oly indítványt, amely arra irányul, hogy a bíróság valamely az figy megítélése szempontjából döntő jelentőségű ténykörülményt a ténykérdésbe felvegyen (5. §.), vagy hogy valamely külön kérdést feltegyen, csak a törvényből merített ok alapján, vagy akkor szabad elutasítani, ha az erre irányuló indítványnak megfelelő ténybeli adat a bizonyító eljárás folyamán nem merült föl. 12. § A kérdések megállapítása után következnek a perbeszédek. A perbeszédek után az elnök az esetleg újra, vagy módosítva megállapított kérdéseket aláirja és semmisség terhe alatt ismét felolvastatja. Ezután következik az elnök fejtegetése s az esküdtek tanácskozása és határozathozatala. 13. §. A fejtegetésnél az elnökön kívül csak a birói tanács másik, két tagja, az esküdtek, a jegyző, a vád képviselője és a védő, az esküdtek tanácskozásánál és határozathozatalánál pedig semmisség terhe alatt csak a bíróság elnöke, az esküdtek és a jegyző vannak jelen. Az esküdtek tanácskozását az esküdtbíróság elnöke vezeti. A tanácskozás megkezdése után az esküdtek közül a teremből az elnök írásbeli engedélye nélkül mindaddig senki sem távozhatik, amíg határozata- • kat meg nem hozták. A bíróság azt az esküdtet, aki e szabályok ellen vét, kétszáz koronáig terjedhető pénzbírsággal büntetheti; az ellen pedig, aki az esküdttel az elnök írásbeli engedélye nélkül érintkezik, huszonnégy óráig terjedhető elzárást állapíthat meg. 14. §. Az elnök a kérdéseket abban a sorrendben teszi fel, amelyben a bíróság megállapította. Minden kérdést feltevése előtt az elnök felolvastat és hozzá fejtegetést fűz. Az elnök egyszerre több kérdést is felolvastathat és fejtegethet. Fejtegetésében kiterjeszkedik azokra a jogi kérdésekre, amelyeket az esküd, teknek megoldaniuk és azokra a törvényekre, amelyeket alkalmazniuk kellúgyszititón azokra a szempontokra, amelyek a törvényeknek a vád tárgyává tett bűncselekményekre való alkalmazásánál irányadók; nem szabad azonban véleményt nyilvánítania sem a bizonyítás eredményéről, sem a bizonyítékok mérlegeléséről. Bármely esküdt kívánságára az elnök aa előbbi bekezdések értelmében minden jogi felvilágosítást e fejtegetés után is megadni köteles. Az elnök fejtegetését senki sem szakíthatja félbe és amiatt senki sem szólalhat fel. Az elnök fejtegetését, ha amiatt perorvoslatot jelentettek be, a jegyzőkönyvbe fel kell venni.