Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.

Irományszámok - 1910-895. Törvényjavaslat a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról

174 '- . 895. szám. 1-ső melléklet a 895. számú irományhoz. • • v Indokolás a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslathoz. A községi és körjegyzők illetményeinek első rendszeres szabályozása az 1904 : XI. törvónyczikkel történt. Azelőtt a jegyzők és segédjegyzők javadalmazásukat, az anyakönyvvezetői és anyakönyvvezetőhelyettesi tiszteletdíjak kivételével, kizárólag a községektől nyerték. Az 1904 : XI. t.-c. a jegyzők és segódjegyzők illetményeinek rendezését az állam és a községek együttes feladatává tette olyképpen, hogy a jegyzőknek és a segédjegyzőknek a községek részéről addig élvezett fizetését ós fizetés természetével biró egyéb járandóságait, úgyszintén a lakást és a terhes átalányokat továbbra is a községek adják; a fizetésnek a törvényben megállapított minimum erejéig való kiegészítése vagy az állam, vagy az illető község (községek) terhére esik a szerint, a mint a községi pótadónak a törvény életbeléptét megelőző utolsó 3 évi átlaga a 20°/o-ot meghaladta-e, avagy azon alul maradt. A jegyzők évi fizetésének minimuma az 1904 : XI. törvényczikk értelmében 1.600 korona, mely 100 korona ötödéves korpótlékokkal 2.000 koronáig emelkedhetik. A segédjegyzők évi fizetésének minimuma pedig 1.000 korona, korpótlékra való igény nélkül. Az 1904 : XI. t.-oz. életbelépte óta az élelmi és egyéb fogyasztási czikkek ára köztudomás szerint oly rendkivüli mértékben emelkedett és a pénz vásárlóképessége oly tetemes mértékben csökkent, hogy az 1.600 koronás fizetés nemcsak nem méltó egyenértéke többé a jegyzők által végzett munkának, da arra sem elégséges, hogy a családos jegyzőt az anyagi gondoktól mentesítse. Az 1.000 koronás segédjegyzői fizetés pedig még család nélküli egyéneknek is annyira nem biztosítja a lehető legszerényebb életmód mellett való megélhetést sem, hogy ujabb időben az 1.000 koronát meg nem haladó fizetéssel egybekötött segódjegyzői állásokat sok helyütt pályázó hiányában már be sem lehetett tölteni. Ily körülmények között a jegyzők és segódjegyzők fizetésének felemelését a községek küszöbön álló szervezeti reformjának megvalósításáig sem lehet elodázni, hanem a törvényhozásnak ez iránt sürgősen rendelkeznie kell, habár a rendezés igy természetesen csak ideiglenes lesz, s végleges alakot csak a szervezeti reform keretében fog ölteni. A jegyzők és segédjegyzők illetményeinek sürgős rendezését az a körülmény is indokolja, hogy az utóbbi időben a közalkalmazottak minden más