Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.

Irományszámok - 1910-891. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése az esküdtbiróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 887. számú törvényjavaslat tárgyában

891. szám. 111 A 18. §-ban említett minden határozatnál kijelenti, hogy az esküdtszék ezt a határozatot hétnél több szavazattal hozta. Más határozatnál az elnök a szavazatok arányát nem hirdeti ki. A határozat kihirdetése után a bíróság a határozat megvizsgálása végett tanácskozásra vonul vissza. 20. 8. Ha a bíróság abban a nézetben van, hogy az esküdtszék határozata alakjára nézve nem szabályszerű, vagy valamely kérdésnek lényegére nézve homályos, hézagos, vagy önmagának ellenmondó: a feltett kérdések megváltoztatása vagy kiegészítése mellett, vagy enélkül is felhívja az esküdteket, hogy határozatukat javítsák, vagy egészítsék ki. Ezt a helyesbítő eljárást kell elrendelni akkor is, ha valamelyik esküdt azt állítja, hogy a kihirdetett határozat nem híven tünteti fel az esküdtszék határozatát. A helyesbítő eljárást a bíróság mindaddig elrendelheti, amíg ítéletet nem hozott. 21. §.. A bíróságnak a 20. §-ban említett felhívására az esküdtek tanácskozás végett újra visszavonulnak. Ha határozatuk csak alaki tekintetben esik kifogás alá, csak a hiányokat javíthatják ki; ha pedig az ügy érdemében tévedtek, úgyszintén, ha a bíróság a kérdéseket megváltoztatta vagy kiegészítette, előbbi határozatuktól egészen eltérhetnek. Az új határozatot akként kell a kérdések mellé írni, hogy az előbbi olvasható maradjon. Ha az esküdtek ragaszkodnak ahhoz a határozatukhoz, melyet a bíróság homályosnak, hézagosnak vagy önmagának ellenmondónak jelentett ki, az ügyet később tárgyaló esküdtbíróság elé kell utasítani. A felfolyamodásnak felfüggesztő hatálya van. 22. §. Ha a bíróság arról van meggyőződve, hogy az esküdtek az ügy lényegében a vádlott terhére tévedtek, vagy hogy tévedésből hoztak oly határozatot, amelynek alapján a vádlottat fel kellene menteni, a bíróság a további eljárást felfüggeszti és az ügyét indokolás nélkül hozandó határozátcal később tárgyaló esküdtbíróság elé utasítja, vagy indokolt előterjesztést tesz a kir. Kúriának az iránt, hogy a Bp. 29. §-a alapján más esküdtbíróságot küldjön ki. Ily határozatot csak hivatalból és csak az ítélet kihirdetéséig szabad hozni, még pedig a vádlott terhére csak a bíróság valamennyi tagjának hozzájárulásával. A feleknek nincs joguk ily határozatot indítványozni. Ellene perorvoslatnak nincs helye. Ha az eljárás több önálló bűncselekmény miatt, vagy több vádlott ellen folyik, a fennebb megjelölt esetben az új esküdtbíróság elé csak azt a bűncselekményt ós csak azt a vádlottat szabad utasítani, amely bűncselekményre