Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.
Irományszámok - 1910-887. Törvényjavaslat az esküdtbíróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról
12 887. szám. tokát; érvényre juttatta a vádelv, a nyilvánosság, a közvetlenség, a szóbeliség, az ügyfél-egyenlőség követelményeit; az alkotmányjogi szempontok erős figyelembeievételóvel hathatósan biztosította a gyanúsítottak személyes szabadságának tiszteletben tartását ós általában emelte a hazai büntető bíráskodás színvonalát. Természetes azonban, hogy ez a nagy mű sem zárható el a fejlődés természetes folyamatától s nem térhet ki a tudomány és a gyakorlati élet újabb követelései elől. Bizonyos reformok szükségét megmagyarázza az a körülmény, hogy az idegen talajból átültetett intézmények a hazai viszonyok közt csak a gyakorlati életben kívánatosnak jelentkező változtatások után tölthetik be helyesen hivatásukat. Más változtatások azért váltak szükségessé, mert a büntető jogtudománynak a múlt század utolsó évtizedeiben bekövetkezett nagy fordulata természetszerűen nem hagyhatta érintetlenül az anyagi joggal mindig szorosan összefüggő büntető perjogot sem. Az első nagy átalakulás a fiatalkorúak ügyeiben következett be. Ez a reform Észak-Amerika egyes államaiból kiindulva, meghódította immár az egész művelt világot; nyugodt öntudattal állapíthatjuk meg, hogy az úttörő államok közt e téren a fiatalkorúak bíróságáról szóló 1913 : VII. t.-c. megalkotásával a magyar állam is szerepel. Az e tárgyban tartott nemzetközi kongresszusokon e törvényünkről a világ minden tájáról összejött szakférfiak az elismerés hangján nyilatkoztak. A fiatalkorúak bíróságáról szóló ebben a törvényben — mint annak indokolásában részletesen kifejtettem, — a XIX. század perjogának vezető elvei jelentékeny módosulást is szenvedtek; e módosulásokat az újabb koreszmék mellett úgy a tudományos elméletek képviselői, mint a törvényhozás önként érthetőknek, természetesnek tartják; mert az iránt nem lehet kétség, hogy a büntető perjog egyetlen elve sem öncél, hanem csak arra szolgál, hogy a jogrendszer a büntető perjog útján érvényesülő nagy államérdeket minél hatályosabban szolgálja. A fiatalkorúak bíróságáról ós a fiatalkorúak ellen folyamatba tehető eljárásról szóló reformtörekvések mellett a bírói szervezet ós a bűnvádi eljárás szabályozása terén Európaszerte a leginkább előtérben az esküdtbíráskodásnak ós azzal kapcsolatban a perorvoslati rendszer reformjának kérdése áll. Az esküdtbíróságok ugyanis a kontinens legtöbb államában nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, s nem nyújtottak kielégítő védelmet a jogrendnek, illetőleg a sértettek jogos egyéni érdekeinek azokkal a büntetendő cselekményekkel szemben, amelyeknek elbírálását a törvényhozás az ő hatáskörükbe utalta; az esküdtek tévedéseivel szemben pedig hiányoztak a kellő korrektivumok. Miután ez a jelenség Magyarországon is mindinkább erősen észlelhető, az igazságügyi kormány nem térhetett ki az elől a kötelesség elől, hogy a kérdést tanulmány tárgyává tegye és a felismert bajok orvoslására a törvényhozásnak megfelelő előterjesztést tegyen. Ez a feladata a most benyújtott törvényjavaslatnak, amely az esküdtbíróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezéseket módosítja. Hogy a javaslat e rendelkezései kellően megvilágíthatok legyenek, rövid áttekintést kell nyújtani az esküdtbíróságot és a perorvoslati rendszert illető egyes elvi jelentőségű kérdésekről.
