Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.
Irományszámok - 1910-887. Törvényjavaslat az esküdtbíróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról
c >: 887. szárú. terhe alatt felolvastatja s ha a vádlott, a védő, vagy valamely esküdt indítványozza, a tervezet megfontolása végett a fő tárgyalást félbeszakítja. A vádlott, a védő és minden esküdt kifogásolhatja a tervezetet; figyelmeztethet hiányaira; indítványozhatja, hogy azt kiigazítsák vagy megváltoztassák ; javasolhat újabb kérdéseket. A felek és az esküdtek meghallgatása után a bíróság határoz a tervezet s az indítványok felől; a javasolt kérdéseket változatlanul elfogadhatja, helyesbítheti és újabb kérdésekkel egészítheti ki. A megállapított kórdóseket az elnök semmisség terhe alatt felolvastatja. 8. §• A kérdéseket úgy kell feltenni, hogy az esküdtek csupán igen* vagy »nem« szóval felelhessenek. Több vádlott vagy több bűncselekmény esetében e kérdéseket minden vádlottra és minden bűncselekményre külön csoportban kell feltenni, amennyiben az egyes csoportokat az 1. §. második bekezdése értelmében a bíróság már előbb fel nem tette. Ha valamely következő kérdésre csak abban az esetben kell felelni, ha az esküdtek egy megelőző kérdést bizonyos meghatározott irányban döntöttek el, ezt világosan ki kell fejezni. 4. §. Az esküdtekhez intézendő minden kérdés (főkérdés, kisegítő főkérdés és mellókkórdés) két elkülönített részből áll : ténykérdésből ós jogkérdésből. Az eset körülményeihez képest egy ténykérdést több jogkérdéssel, valamint több ténykérdést egy jogkérdéssel is össze lehet kapcsolni. 5 § A főkórdésben a ténykérdés arra irányul, igaz-e ; hogy a vádlott a vád alapjául szolgáló tettet elkövette; a jogkérdés arra irányul, megállapítja-e ez a tett a vádbeli bűncselekményt. Ennélfogva a ténykérdésben fel kell sorolni mindazokat a ténykörülményeket, amelyek az alkalmazandó törvényben meghatározott tényálladéki elemeknek megfelelnek és amelyek a tett megkülönböztetésére alkalmasak; továbbá mindazokat az ügy megítélése szempontjából döntő jelentőségű ténykörülményeket, amelyeknek felsorolását valamelyik fél vagy valamelyik esküdt indítványozza (11. §.) vagy a bíróság indítvány nélkül szükségesnek tartja. A jogkérdésben szószerinti idézéssel fel kell sorolni az alkalmazandó törvényben meghatározott tényálladéki elemeket. A ténykérdést ama tényállás szerint, a jogkérdést ama törvény szerint kell szerkeszteni, amelyen a vád alapszik. 6. §. Ha a védő, a vádlott vagy valamelyik esküdt indítványodba, vagy indítvány nélkül is, ha a bíróság szükségesnek tartja, külön kérdést kell
