Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

94 %4- 965. §. Az 1001. §. 3. bekezdésének általános szabályához képest a mellékjogok átszállását nem lehet a volt hitelező hátrányára érvényesíteni; részleges kielégítés esetében tehát a hitelezőt követelése fennmaradó részére nézve kielégítési elsőbbség illeti. III. Az egyetemlegességre vonatkozó szabályok alkalmazandók a Tj. szerint olyankor is, mikor többen oszthatatlan szolgáltatásra vannak kötelezve (964. §.). Kérdés lehet ugyan, hogy ily esetben, ha az egyetemlegesség külön ki nincs kötve, nem kellene-e a jogviszonyt inkább az együttes (collectiv) kötelem elvei szerint szabályozni, úgy hogy a követelés csak valamennyi adós ellen együttesen volna érvényesíthető. Ámde a hitelezőnek ez esetben a követelés érvényesítése túlságosan meg volna nehezítve. Az oszthatatlan szolgáltatást ígérő felek rendszerinti szándékának és a közfelfogásának inkább felel meg, hogy a hitelező ilyenkor bármelyik adóshoz tarthassa magát; a forgalom érdekében is ez a megoldás látszik helyesebbnek. Ha pedig a szolgáltatás oszthatatlanságából a több adósra elvileg egyetemleges kötelezettség származik, akkor a következetesség megkívánja, hogy az adósok ennek szigora alól ne szabadulhassanak azáltal, hogy a szolgáltatást lehetetlenné teszik. A Tj. ehhez képest az egyetemlegességet kifejezetten fenntartja arra az esetre is, ha az oszthatatlan szolgáltatás helyébe értékmegtérítés vagy kártérítés kötelezettsége lép. HARMADIK FEJEZET. Kezesség. 965—986. §. I. T. 1225—1249. §.; Ind. 514-567. 1.; Főelőadm. VI. k. 363—382. 1. [I. J. T. V. évf. 1456-1475 1.]; Bizotts. tárgy. III. f. 58-63. 1. [I. J. T. IX. k. függ.]: II. T. 965-986. §. I. A kezesség szerződés által j ön létre, amelyet a kezes másnak — a főadósnak — hitelezőjével köt és amelynek értelmében az utóbbival szemben arra kötelezi magát, hogy a főadós kötelezettségének teljesítésóért helyt áll (965. §. 1. bek.). A kezes kötelezettsége eszerint járulókos ugyan, de nem feltételes; a kezes perelhetése nincs feltételezve annak kimutatásától, hogy a főadós nem teljesítette kötelezettségét; csak halasztó kifogás illeti a kezest bizonyos körülmények között azon az alapon, hogy a hitelező nem fordult előzőleg a főadós ellen. Miután a kezes idegen kötelezettségért akar helyt állani, a kezesség érvényére nézve conditio juris a főkötelezettség fennállása. Ha a vélt főkötelezettség semmis, a kezesség is az, hacsak a kezes ily esetben kivételesen önálló adósnak nem tekintendő (973. §. 1. bek.). Ellenben ha a főkötelezettség jogilag fennáll, a kezesség érvénye nincs érintve azáltal, hogy a főkötelezettséget megalapító jogügylet megtámadható vagy a követelés a főadós ellen keresettel nem érvényesíthető, habár e körülmények bizonyos tekintetben a kezesre is kihatnak (969. §. 1. bek., 971. §.). Kezesség létrejöttéhez szükséges, hogy a kötelezettség, amelyért a kezes helyt akar állani, másnak kötelezettsége legyen. Ebből mindazáltal nem szabad azt következtetni, mintha a kezesség megszűnnék, ha a főkötelezettség, mely eredetileg a kezestől külömböző személy tartozása volt, utóbb jogutód-